Győrzámoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Zámoly (egyértelműsítő lap)
Győrzámoly
Katolikus templom
Katolikus templom
Győrzámoly címere
Győrzámoly címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállásközség
PolgármesterPulai Nikoletta (független)[1]
Irányítószám9172
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség3841 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség117,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 44′ 31″, k. h. 17° 34′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 31″, k. h. 17° 34′ 44″
Győrzámoly (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Győrzámoly
Győrzámoly
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Győrzámoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győrzámoly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Győrzámoly község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, Győrtől 9 kilométerre helyezkedik el az úgynevezett Alsó-Szigetközben, az 1401-es út mentén. A település lakott területe a Mosoni-Duna partjainak közelében helyezkedik el, de a község közigazgatási területe észak felé egészen a Duna főágáig elnyúlik, olyannyira, hogy győrzámolyi területen van a 14-es főút Dunán átívelő – a szlovákiai Medvére vezető – hídjának jobb parti hídfője is.[3]

Utcák találkozása

Nevének eredete[szerkesztés]

Győrzámoly nevének eredetére több különböző magyarázat létezik: az egyik szerint szláv eredetű és zátony mögötti helyet (zá morje) jelent, a másik szerint a zsámolyból származik (a szigetközi tájszólásban a község neve Zámú vagy Zámol), esetleg a Hédervári család Sámuel nevű tagjának nevéből.

Története és mai élete[szerkesztés]

Győrzámoly a vármegye azon kevés településeinek egyike, amelynek területéről eddig semmilyen régészeti lelet sem került elő. Első okleveles említése 1271-ből ismert: ekkor mint Malomsokkal határos települést említik. A 15. század első felében már bizonyosan a Héderváry-család birtoka volt: 1443 és 1548 között nem kevesebb mint tizenhat oklevélben fordul elő váltakozva „Zámoly”, „Zamoly” ill. „Zamol” alakban. Közben a 15. század végén előbb a Szemerék, majd a Nagylucseiek kezén volt; 1500-ban pedig a Rozgonyiaknak zálogosították el birtokosai. 1549-ben a Héderváry család, valamint Bakyth Péter együtt bírta a nagyobb részben újonnan benépesített falut. A 16. század második felében többször elpusztult – így Győr 1594. évi török ostromakor is. A 17. század elejétől az újjáépülő falu évszázadokon át a Héderváry-család – ill. későbbi örökösei – uradalmához tartozott. 1658-ból Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomáról tudunk, melyet ez évben már romba dőltként említik. A falu ma álló temploma 1779-ben épült.

Az 1809. évi francia hadjárat érzékenyen érintette a települést. A Győrzámolyon keresztül vonuló francia csapatoktól elmaradt katonákat a nép megrohanta és sokakat közülük felkoncolt. Ennek hírére a csapatok visszafordultak, a falut felgyújtották, az elfogott zámolyiakat pedig Győrött haditörvényszék elé állították és halálra ítélték; de a győri püspök közbenjárására Narbonne francia tábornok június 30-án az elítélteknek kegyelmet adott.

A békés fejlődés azonban nem tarthatott sokáig: 1869-ben a falu egy része – a templommal, a plébániaépülettel és az iskolával együtt – leégett, de hamarosan újjá is épült. Az 1890. évi népszámlálás adatai szerint Győrzámolyon, valamint a hozzá tartozó Gyűrűsön, Tölösön és Patkányoson közel 1300 lélek élt; közülük 1278 római katolikus, 7 evangélikus, 6 pedig zsidó vallású volt.

A 20. század elején Győrzámoly körjegyzőség székhelye volt, ahol a lakosok hitel- és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn.

A község életében az utolsó nagy pusztítást az 1954. évi árvíz jelentette, amely a falu régi építészeti emlékeit szinte teljesen eltüntette. A kedvező fekvésű község azonban hamarosan újjáépült, fejlődését nemcsak az új házak, az újonnan megnyitott utcák bizonyítják, hanem az utóbbi évtizedekben átadott középületek sora is: a takarékszövetkezet, a művelődési ház és az új iskolaépület után 1987-ben falumúzeumot és tűzoltószertárt is avattak, 1993-ban pedig elkészült a nagy népszerűségnek örvendő tornacsarnok is.

A katolikus templom előtere

A lakosság elsősorban Győrött, valamint helyi magánvállalkozásokban talál megélhetést.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Máder János (független)[4]
  • 1994-1998: Horváth Gábor (független)[5]
  • 1998-2002: Horváth Gábor (független)[6]
  • 2002-2006: Horváth Gábor (független)[7]
  • 2006-2010: Horváth Gábor (független)[8]
  • 2010-2014: Horváth Gábor (független)[9]
  • 2014-2019: Horváth Gábor (független)[10]
  • 2019-től: Pulai Nikoletta (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2474
2558
3154
3586
3810
3841
201320142019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 1,9% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 2,6%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11% (24,2% nem nyilatkozott).[11]

Látnivalók[szerkesztés]

Világháborús emlékművek
  • Római katolikus templom: A község Szent László tiszteletére szentelt, 114 m² alapterületű, barokk stílusú temploma 1779-ben épült; 1869-ben leégett, de eredeti stílusában újjáépítették. Fő- és mellékoltára, szószéke és keresztelőkútja 1780-ban készült copf stílusban, az első templom berendezéséből menekült meg. A templom és berendezése műemléki védelem alatt áll.[12]
  • 1917-ben a falu központi helyén, a Szent István és a Szent László utca kereszteződésében Csuti Vince és neje, Jász Örzse hálából keresztet állíttatott, mert 4 fiuk az első világháborúból hazatért. E kereszt két oldalára került fel később az első világháborúban hősi halált halt 44 zámolyi férfi neve. Az emlékmű szomszédságában alakította ki az önkormányzat 1990-ben a falu második világháborús áldozatainak emlékoszlopát, ez 32 személynek állít emléket.
  • A falu határa természeti értékekben is nagyon gazdag. Győrzámoly és Győrújfalu határában terül el a Remencei Duna-ág, a Szil-ága és a Zámolyi tölös közel 100 ha-nyi területe. A vízfolyásokat mindenütt magassásosok, magaskórósok szegélyezik. Itt található az Alsó-Szigetköz legnagyobb nádasa, a Lajma. A Zámolyi tölös pedig az Alsó-Szigetköz ma már ritka ártéri keményfa- (tölgy-, kőris- és szil-) ligeterdeje.
  • Falumúzeum

Híres győrzámolyiak[szerkesztés]

  • Itt született dr. Sághy Vilmos (1922–1999) magyar agrárközgazdász, belkereskedelmi miniszter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese.
  • Itt született Kozma Imre (1940. június 4. –) római katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója.

Források[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998), Horváth József írása

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Győrzámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ kira.gov.hu; lekérdezés időpontja: 2019. április 15.
  4. ↑ Győrzámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Győrzámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Győrzámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  7. ↑ Győrzámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  8. ↑ Győrzámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  9. ↑ Győrzámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ Győrzámoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  11. ↑ Győrzámoly Helységnévtár
  12. ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. június 6.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Győrzámoly&oldid=26112234”