Gyurátz Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gyurátz Ferenc
A Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület püspöke
Született 1841. április 27. [vagy 30.]
Alsóbük
Elhunyt 1925. május 3.
Pápa
Nemzetiség magyar
Püspökségi ideje
1895 – 1916
Előző püspök
Következő püspök
Karsay Sándor
Kapi Béla

Gyurátz Ferenc (Alsóbük, 1841. április 27. [vagy 30.] – Pápa, 1925. május 3.) a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke).

Élete[szerkesztés]

Tanult Sopronban és 1866. október 8-tól a hallei egyetemen. Erről 1867 nyarán hazatérve, kővágóörsi segédlelkész, 1868-ban beledi, 1872-ben pápai lelkész lett. A kerületi gyámintézet 1887-ben elnökké, a dunántúli egyházkerület ugyanakkor főjegyzővé, a veszprémi egyházmegye 1893-ban esperessé választotta. Végre 1895 őszén püspökévé tette az egyházkerület, mint ilyen 1896-ban elnöke lett a Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak, melynek kezdettől fogva választmányi tagja volt. Miután pedig az elnökségről lemondott, 1907-ben ismét belépett a választmányba. Tagja volt a budapesti első zsinatnak, választás útján, a másodiknak hivatalból, s ez utóbbinak alelnöke is. 1916-ban nyugalomba vonult mind a püspökségről mind a lelkészségről.

Munkássága[szerkesztés]

Az irodalom terén is tevékeny munkásságot fejtett ki. Cikkei, agendái és prédikációi a P. E. I. L.-ben a Protestáns Papban, a Baldauf-Mesterházy féle Vigasztalások könyvében, a Czékus-Karsay féle Agendában s a pápai egyház általa 1875-től rendszeresen közzétett Évkönyveiben jelentek meg, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság közgyűléseit megnyitó beszédei pedig azok Emlékkönyveiben.

Művei[szerkesztés]

  • Emlékbeszéd Deák F'erencz gyászünnepén. Pápa, 1876.
  • A szabadkőművességről. (Pápa, 1886.)
  • A hit oltára. (Budapest, 1887.) (II. kiad. uo. 1894.).
  • Luther Márton. Életrajz. (Pápa, 1888.)
  • Kézi agenda. Templomi és halotti imák szertartási beszédekkel. Lelkészi használatra. (Uo. 1889.) (III. kiad. 1916.)
  • Gyászemléklapok. Kiadta a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület kegyelete jeléül néhai Alsó-Káldi Gyula felügyelőjének emlékére. Pápa, 1889.
  • Gusztáv Adolf svéd király élete. (Uo. 1892.)
  • Lelki vezér. (Uo. 1894.)
  • Hősök kora. (Uo. 1911.)
  • A nő… (Uo. 1917.)
  • továbbá azok az alkalmi dolgozatai, melyeket Deák Ferenc, majd Rudolf gyászünnepén, Zsedényi Ede emlékére (1879.), Káldy Gyula elhunytakor (1889.), Radó Kálmán felügyelői beiktatásán (1889.), a millenniumkor, a zsolnai zsinat háromszázéves emlékünnepén (1910.), Gusztáv Adolf születésének háromszázéves fordulóján (1894.) és a szentgotthárdi templom felavatásán. (1913.) mondott el.

Irodalom[szerkesztés]

  • Payr Sándor: Gy. F. életrajza (1931.)

Források[szerkesztés]

  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • PIM

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
  • Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Bp., [1910]., Pázmáneum ny.
  • Pápai pedagógus lexikon. Főszerk. Tungli Gyula. [Pápa], Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 1997.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.