Gyermekgyógyászati oxiológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A gyermekgyógyászati oxiológia a gyermekek sürgősségi ellátásának speciális kérdéseivel foglalkozik.

Nehézségei a következő tényezőkből adódnak:

  • az esetek kb 5%-ában vonul a mentő gyermekekhez, tehát relatíve ritka esetekről van szó.
  • speciális életkorfüggő ismereteket igényel
  • a szülő és a környezet igen heves érzelmi töltöttséggel reagál a vészhelyzetekre, ami megnehezíti a diagnózisalkotást és a terápiát.
  • nagyon nagy a lelki teher az ellátó személyzeten

Anatómiai és élettani különbségek[szerkesztés]

A kisgyermek nem „kis felnőtt”, amely csak a méreteiben különbözik a felnőttektől, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező ember.

Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat támadó betegségek bármikor jelentkezhetnek.

Gyógyszertani sajátosságok, dózisok[szerkesztés]

PALS[szerkesztés]

Respiratórikus sürgősségi állapotok[szerkesztés]

Kardiális sürgősségi állapotok[szerkesztés]

Anyagcsere-zavarok[szerkesztés]

Görcsrohammal járó sürgősségi állapotok[szerkesztés]

Gyermektraumatológia[szerkesztés]

Toxikológia[szerkesztés]

Neonatológia[szerkesztés]

Gyermeksebészeti kórképek[szerkesztés]

Heretorzió: a herezsinór megcsavarodása, leggyakoribb az első két évben, valamint a prepubertásban.Tünetei: verejtékezés, kólika, émelygés, nagyfokú herefájdalom, megemelése fájdalmas (Prehn -jel). Gyakori a téves diagnózis! Alapelv: a gyermekkori féloldali fájdalmas szkrótumduzzanat esetén először torzióra kell gondolni. Kezelése gyermeksebészeti (műtét 4-6 órán belül)

Gyermekpszichiátria[szerkesztés]

Infektológia[szerkesztés]

Intenzív terápiás beavatkozások[szerkesztés]

Gyermekaneszteziológia[szerkesztés]

Speciális mentéstechnikai eljárások, eszközök[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]