Győrkös István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győrkös István
Született 1940. november 20. (76 éves)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus

Győrkös István (1940. november 20. –) magyar szélsőjobboldali, hungarista politikus, neonáci, az 1990-es évek eleji-közepi hungarista mozgalmak egyik főszervezője, az 1989-ben általa alapított Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) vezetője.

Életrajza[szerkesztés]

Állítása szerint az 1956-os forradalom után börtönbe került, ahol a nyilas rabtársakon keresztül megismerkedett a nemzetiszocializmus és a hungarizmus eszmeiségével.[1]

A rendszerváltás hajnalán, 1989-ben Győrben megalapította a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportokat. A nemzetiszocializmus eszmeiségének terjesztése miatt tagtársaival együtt azonnal perbe fogták és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A per lezárulta után szervezete nevét 1992. november 29-ével Magyar Nemzeti Arcvonalra változtatta.

Győrkös és csoportja használta először (de nem elsőként) a rendszerváltás után nagy nyilvánosság előtt az árpádsávos zászlót, mikor 1992. október 23-án kifütyülték Göncz Árpádot, aki a mikrofonhoz lépése után el sem tudta kezdeni ünnepi beszédét, és pár perces várakozást követően végül meg sem tartotta azt.[2]

A hungarista mozgalom vezetését Henney Árpád 1980-as halálával a szintén alapító tag Tatár Imre vette át. Tatár még életében egyfajta társelnöki rendszert alakított ki az 1990-es években a mozgalom élén. A három társelnök Győrkös István (Magyar Nemzeti Arcvonal), Szabó Albert (Világnemzeti Népuralmista Párt) és Ekrem-Kemál György (Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége) voltak. Ekkor megpróbálták legalizálni a szervezetet és 1994-ben Magyar Hungarista Mozgalom néven pártot alapítottak, ám öt hónapon belül fel is oszlatták magukat, és még abban az évben Magyar Népjóléti Szövetség néven formálódtak újra. Ez a párt 1998-ra gyakorlatilag teljesen szétesett, hivatalosan pedig 2000-ben szűnt meg.

Tatár 1995-ös halála után Győrkös egyeduralomra tört, és a társelnöki rendszert semmisnek nyilvánítva kinevezte magát a hungarizmus és a hungarista mozgalom egyedüli vezetőjének.[3] 1997 februárjában csoportjával megszervezte az első Becsület napja felvonulást. Ugyan a hungaristák sosem voltak számottevő politikai tényező, a már korábban is meglévő, és ezen lépéssel született újabb törések miatt az 1990-es évek közepén még valamelyest aktív mozgalom az évezred végére teljesen szétesett, de saját szervezetét, a Magyar Nemzeti Arcvonalat még ma is vezeti.

A bőnyi rendőrgyilkosság[szerkesztés]

2016. október 26-án Győrkös István bőnyi házához – a hatóságok aznapi tájékoztatása szerint – egy folyamatban lévő, nyílt büntetőeljárás kapcsán, előre tervezett házkutatás céljából érkezett meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) több munkatársa, akikre ő gépkarabélyból több lövést adott le a lakásból. A lövések a 46 éves Pálvölgyi Péter rendőr őrnagyot, az NNI kiemelt főnyomozóját halálra sebesítették. A meglőtt rendőr társa viszonozta a tüzet és hasba lőtte az elkövetőt, más nem sérült meg. Az esetet követően a rendőrök segítségére érkező terrorelhárítók ártalmatlanították és elfogták Győrköst, akit a győri Petz Aladár Kórházba szállítottak.

Ellátása után a Központi Nyomozó Főügyészség győri kirendeltsége Győrköst hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés bűntettének kísérletével, valamint lőfegyverrel való visszaélés bűntettével gyanúsította meg.

Az agyonlőtt rendőrt Pintér Sándor belügyminiszter még aznap posztumusz alezredessé léptette elő és hősi halottá nyilvánította.[4][5] A Nemzeti Nyomozó Iroda részéről viszont belső vizsgálat indult a parancsnoki felelősség tárgykörében, annak tisztázására, hogy hibázott-e valaki, amikor csak nyomozókat küldött Győrkös házához, a Terrorelhárítási Központ támogatása nélkül, holott tudhatták, hogy fegyverek lehetnek nála.[6]

Újságírói információk szerint a házkutatás a bő egy hónappal korábbi Teréz körúti robbantás ügyé­ben folytatott nyomozással függhetett össze, mivel az egyik nyomozási verzió szerint a robbantó a szélsőséges, radikális, félkatonai csoportok tagjai közül is kikerülhetett, ezért kívánhatták ellenőrizni a nyomozók a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetőit is.[5] A házkutatás során sajtóértesülések szerint vadonat­új, orosz gyártmányú fegyvereket, köztük puskát, pisztolyt és távcsővel felszerelt gépkarabélyt is találtak a nyomozók.[6]

2017 januári híradások szerint azonban valószínűleg túl korai lehetett a rendőrség belső vizsgálatát lefolytatók részéről arra a következtetésre jutni, hogy a történteknek hatósági részről nincs személyi felelőse, holott az ügy aktuális szakaszában még azt sem lehetett kijelenteni, hogy kinek a tölténye végzett az elhunyt rendőrrel – akiért ráadásul, a terrorelhárítók megérkezéséig, tehát a végzetes lövés leadása után több mint fél óráig senki sem ment vissza, miközben odakint tucatnyi egyenruhás volt. Ezen adatok szerint csak feltehető, de egyáltalán nem bizonyított, hogy az elhunyt rendőr életét Győrkös lövedéke – és nem „baráti tűz” – oltotta ki, egyedül az biztos, hogy Pálvölgyi őrnagy nem nyúlt a fegyveréhez a halála előtti pillanatokban.[7]

Források[szerkesztés]

  1. Győrkös István önvallomása
  2. Esti Egyenleg 1992.10.23 (részlet), riport Göncz Árpád kifütyüléséről, Esti Egyenleg, Magyar Televízió, 1992. október 23.
  3. (Szemenyei-kéziratok, OSZK, fond 567)
  4. Lövöldözés Bőnyben: fejbe lőtt egy rendőrt a hungarista vezér, az elkövetőt Győrben műtik - fotók, videó. kisalfold.hu. (Hozzáférés: 2016. október 26.)
  5. ^ a b Szemán László János: Fejbe lőttek egy rendőrtisztet. magyaridők.hu, 2016. október 27. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
  6. ^ a b Szemán László János: Belső vizsgálatot indítottak a bőnyi gyilkosság miatt. magyaridők.hu, 2016. október 28. (Hozzáférés: 2016. október 28.)
  7. Dezső András–Panyi Szabolcs: Borulhat, amit a bőnyi rendőrgyilkosságról eddig tudni lehetett. index.hu, 2017. január 18. (Hozzáférés: 2017. január 18.)