György Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
György Péter
Született 1954. július 18. (63 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Neményi Mária (1982–)
Szülei György Lajos
Foglalkozása esztéta, médiakutató, egyetemi tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései

György Péter (Budapest, 1954. július 18. –) magyar esztéta, médiakutató, egyetemi tanár. Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, a Média és Kommunikáció tanszék tanára.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Apja György Lajos kutatóorvos, keresztény zsidó;[1] anyja Weiner Anna általános iskolai, majd főiskolai tanár volt. Szegeden kezdte egyetemi tanulmányait, majd 1979-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett magyar-történelem-esztétika szakon. 1980 óta oktat itt esztétikát és médiát. 1985-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1990 óta a Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára. 1995-ben PhD fokozatot szerzett. 2000 óta a Media Center igazgatója. Tanított New Yorkban (New School for Social Research), Londonban, Manchesterben, Krakkóban is. Tudományos fokozatai: egyetemi doktori fokozat (esztétika, 1986), PhD (esztétika, 1995). DSc (filozófia 2006).

Kutatási területe a 20-21. századi magyar művészettörténet – különös tekintettel az avantgárdra –, a kortárs művészet elmélete és gyakorlata, illetve az új média kulturális összefüggései.

Több száz kritikája jelent meg napi-, heti- és havilapokban, illetve kb. 10 angol nyelvű publikációja a Philosophy and Social Criticism, Journal of Aesthetics and Art Criticism, Public Research, és a University of California Press nevű külföldi lapokban. Számos külföldi konferencián vett részt (Londonban, New Yorkban, Ljubljanában, Firenzében stb.), tagja a MÚOSZnak, továbbá az American Society for Aesthetics égs az IPI (International Press Institute) szervezeteknek.

Magánélete[szerkesztés]

1982-ben házasságot kötött Neményi Máriával. Egy lányuk született: Eszter (1982).

Művei[szerkesztés]

  • Az Európai Iskola és az elvont művészek csoportja (Pataki Gáborral közösen) (1991)
  • Sztálinizmus a képzőművészetben (ed.- Turai Hedviggel, angolul, németül) (1991)
  • Az utánzatok városa (1992)
  • Az elsüllyedt sziget (1992)
  • A művészet katonái (társszerkesztő, 1992)
  • Levél a Mesterhez (esszék, 1994)
  • A Média és a Művészet találkozása a boncasztalon (1995)
  • Az ó-új világ (esszék, 1997) Magvető Kiadó
  • Digitális Éden (1998) Magvető Kiadó
  • Gedő Ilka (Pataki Gáborral, angolul) (1998)
  • Néma hagyomány. Kollektív felejtés és a kései múltértelmezés 1956-1989-ben (2000) Magvető Kiadó
  • Memex: A könyvbe zárt tudás a 21. században (2002) Magvető Kiadó
  • Az eltörölt hely: Múzeum (2003) Magvető Kiadó
  • Kádár köpönyege (2005)
  • A hely szelleme (2007) Magvető Kiadó
  • Mifelénk (Cikkek és tanulmányok 2003-2008) (2008)
  • A Kalinyingrád-paradigma. Múzeumföldrajz (2009) Magvető Kiadó
  • Apám helyett (2011) Magvető Kiadó
  • Állatkert Kolozsváron - Képzelt Erdély (2013) Magvető Kiadó
  • A hatalom képzelete (2014) Magvető Kiadó
  • Az ismeretlen nyelv. A hatalom színrevitele (2016) Magvető Kiadó

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk[szerkesztés]