György Júlia
| György Júlia | |
| Született | Löwy Julianna 1896. június 29. Szolnok |
| Elhunyt | 1977. november 28. (81 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1962) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (34/3-1-43)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
György Júlia (született Löwy) (Szolnok, 1896. június 29.[3] – Budapest, 1977. november 28.)[4] Kossuth-díjas gyermek- és ideggyógyász szakorvos, az orvostudományok kandidátusa (1969), kriminálpszichológiai, gyermekpszichológiai és gyógypedagógiai tevékenységet is folytatott.
Életpályája[szerkesztés]
Szolnokon született Löwy Mihály gőzmalmi hivatalnok és Klein Cecília gyermekeként. 1919-ben a Fiatalkorúak Bírósága mellett működő kriminálpszichichológiai laboratórium munkatársa volt. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1922-ben szerezte meg orvosi oklevelét, azonban állást nem kapott. Az 1920-as évektől a budapesti poliklinikán Ranschburg Pál osztályán kriminálpszichichológiai szakrendelést vezetett. 1930-ban Herzog Erzsébettel a budapesti Hársfa utcában önálló kriminálpszichológiai szakrendelőt szervezett. A zsidótörvények következtében elvesztette állását, s így az Országos Izraelita Patronázs Egyesületben[5] dolgozott tovább: speciális óvodát, napközi otthont létesített, gyermekambulanciát és pályaválasztási tanácsadót vezetett.
A második világháború után különböző speciális otthonokat szervezett züllésnek indult gyermekek részére és többféle gyermek-szakrendelésen dolgozott. 1962-ben Kossuth-díjat kapott a nehezen nevelhető gyermekek és fiatalkorúak gyógyító-nevelése terén végzett sok évtizedes, áldozatos munkájáért. 1968-ban kinevezték a Fővárosi Tanács Gyermekpszichológiai Rendelőintézet igazgató főorvosává, majd annak szaktanácsadója lett. 1976-ban adta át igazgatói feladatait Vikár Györgynek, de haláláig az intézetben tevékenykedett. Párhuzamosan az ELTE jogtudományi karán a büntetőjogi tanszéken kutató (antiszociális személyiség tárgykörben) és a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán meghívott oktató volt.
Emlékére a Magyar Pedagógiai Társaság Gyermekvédelmi Szakosztálya és a Magyar Pszichológiai Társaság György Júlia-emlékérmet alapított.
Munkái (válogatás)[szerkesztés]
- Züllöttség és neurózis (Psychológiai Tanulmányok, Budapest, 1929)
- Adatok a gyermekkori psychoneurosisok ok-, kór- és gyógytanához. Klinikai közlemény. br. W. Herzog Erzsébettel (Budapest, 1936)
- A gyermekvédelem országos problémáiról. Tanulmányok a gyermekvédelem köréből. (Budapest, 1960)
- A szülői alkoholizmus hatásai a gyermek mentális, ill. személyiség-fejlődésére (Ideggyógyászati Szemle, 1964)
- Adalékok a gyermekkori szökés-csavargás szindrómájához. Pszichológiai Tanulmányok. (Budapest, 1965)
- A nehezen nevelhető gyermek. A veszélyeztetett gyermek. (Budapest, 1965)
- Az antiszociális személyiség (Budapest, 1967)
- Az antiszociális személyiség kialakulása. Baj van a gyerekemmel. (Budapest, 1977)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Munka Érdemrend (1959)
- Kossuth-díj (1962)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a szolnoki polgári születési akv. 514/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
- ↑ „Elhunyt dr. György Júlia gyermekorvos”, Népszabadság, 1977. december 1., 8. oldal (Hozzáférés: 2021. február 20.)
- ↑ Magyar zsidó lexikon. 1929. Országos Izraelita Patronázs Egyesület
Források[szerkesztés]
- Gordosné Szabó Anna: György Júlia. In: Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 625. p.
- György Júlia[halott link]
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=279999&date=2021-02-28 279999&date=2021-02-28 György Júlia] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
- Névpont
További információk[szerkesztés]
- Kun M.: György Júlia (1896-1977). Orvosi Hetilap, 1978. 416.
