Gyémántfácán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gyémántfácán
Lady Amherst's Pheasant, Chrysolophus amherstiae.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Phasianini
Nem: Chrysolophus
Faj: C. amherstiae
Tudományos név
Chrysolophus amherstiae
Leadbeater, 1829
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gyémántfácán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyémántfácán témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyémántfácán témájú kategóriát.

A gyémántfácán, más néven Amherst-fácán (Chrysolophus amherstiae) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Nevét William Amherstnek, Bengália kormányzójának feleségéről, Sarah Amherstről kapta. Sir William Amherst hozta az első élő példányokat Európába 1828-ban. Az ő feleségének a tiszteletére nevezte el a fajt Leadbeater 1829-ben. A fajt ma is sokfelé hívják Amherst-fácánnak.

Elterjedtebb magyar nevét (gyémántfácán) különösen díszes tollazata után kapta.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délnyugat-Kína és Mianmar hegyi erdőségeiben honos.

A 19. század során betelepítették Anglia területére is. Ma főleg Anglia déli részén, Bedfordshire grófságban fordul elő. Rejtőzködő életmódja miatt nagyon ritkán lehet látni, valószínűleg a betelepített populációi is kicsik.

Néha hibridizálódik legközelebbi rokonával, az aranyfácánnal.

Ázsiai őshazájában hegyvidéki madár, 2000 és 3600 méteres tengerszint feletti magasságban található dús aljnövényzetű erdőkben, bambuszerdőkben és bozótosokban fordul elő. Telente alacsonyabb régiókba húzóik. Az Angliába betelepített madarak fiatal, összefüggő fenyőerdőkben élnek.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kakas hossza 105-120 centiméter között van, ebből a farka 75-90 centimétert tesz ki, míg a tojó hossza 60-80 centiméter között (farka csak 25-30 centiméter hosszú). A kakas tollazata színpompás, feje teteje, melle és háta fénylőzöld, szárnyai acélkékek, tarkóján a bóbita és farkának keskeny szélső tollai szép pirosak. Melle fehér színű, farcsíkja sárga. Jellegzetes fehér gallértollait fekete csíkok díszítik, ugyanilyen színezetű rendkívül hosszú farka is.

A hím
és a tojó

A tojó nagyon hasonlít az aranyfácán tojójához, csak valamivel nagyobb annál. Lába, csőre és csupasz arcbőre kékesszürke színű.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Félénk és visszahúzódó, territoriális, a nemek csak párzáskor találkoznak. E madarak a talajon élnek, bogyókkal, magvakkal, virágokkal, pókokkal és rovarokkal táplálkoznak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszakban a kakas násztáncot ad elő. Először távolról járja körbe a tojót és megpróbálja elvágni előle a menekülés útját. Majd hirtelen megáll és addig közelít a tojóhoz, amíg majdnem összeér a fejük. Végül kiterjeszti fekete-fehér gallérját a tojóval szemben. Feje eltűnik a felborzolt nyakgallér tollai között. A tojó felé fordított szárnyát lelógatja, a másikat pedig felemeli. A kakas egész teste lelapul, hogy jobban érvényesüljön zöld hátsó tollazata, valamint sárga és priso farka. A költési időszak április-június között van. Évente egyszer költ. A fészekaljban 6-12 krémfehér vagy világosbarna fénylő tojás van. A kotlás 22-23 napig tart.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]