Csepel-Gyártelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gyártelep (Csepel) szócikkből átirányítva)
Csepel-Gyártelep
A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű Budafokról nézve
A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű Budafokról nézve
Közigazgatás
TelepülésBudapest XXI. kerülete
KerületBudapest XXI. kerülete
Alapítás ideje1892
Városhoz csatolás1950. január 1.
Korábbi rangjaCsepel város része
Népesség
Teljes népesség2403 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Gyártelep (Budapest)
Csepel-Gyártelep
Csepel-Gyártelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 19° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 19° 03′ 29″

Csepel-Gyártelep (2012 végéig Gyártelep) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten.

Fekvése[szerkesztés]

Határai a Budafoki út a Duna folyamtól, II. Rákóczi Ferenc utca, Vas Gereben utca, Rév utca és végül a Duna folyam a Budafoki útig.

Története[szerkesztés]

A terület neve a 19. század végéig János-legelő volt. Az ipartelepítést a Weiss testvérek kezdték meg 1892-ben, amikor tölténygyárat hoztak létre. A továbbiakban a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, illetve a második világháborút követő államosítás után a Csepel Vas- és Fémművek gyárai, valamint egy tisztviselőtelep foglalták el ezt a területet. Az ipari tevékenység az 1980-as évektől fokozatosan leépült. Ma főleg csepeli és környéki zenekarok próbatermeiként van használatban és rengeteg apró cég bérli a gigantikus méretű romos üzemcsarnokokat, telephelyeket. Komolyabb üzemnek egy csőgyár, a Csepel bicikligyár utódja, egy vasöntöde és a Duna balpartján álló Csepeli Erőmű, az Oiltanking tartálytelepe, továbbá tőle délre a nagy forgalmat bonyolító Metrans konténerterminál számít.

Gyártelepet 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Gyártelep névre keresztelte át.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]