Gyárfás Elemér
| Gyárfás Elemér | |
| Született | 1884. augusztus 27. Borzás |
| Elhunyt | 1945. október 4. (61 évesen) Bukarest |
| Állampolgársága | román |
| Foglalkozása | jogász, politikus, közgazdász, publicista |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyárfás Elemér (Borzás,[1] 1884. augusztus 27. – Bukarest, 1945. október 4.) magyar jogász, politikus, közgazdász, publicista.
Életútja
[szerkesztés]Kolozsvárt, Budapesten és a párizsi Sorbonne-on végzett jogot. Erdélybe hazatérve 1909-ben ügyvédi oklevelet szerzett, és részt vett a megyei közéletben. 1917–18-ban Kis-Küküllő megye főispánja, 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács elnöke, 1921-ben ugyanitt a Magyar Szövetség élére került. A kisebbségi életben jogi és nyelvi ismereteivel hamar tekintélyhez jutott, 1921 után az Országos Magyar Párt (OMP) elnöki tanácsának tagja, 1926-tól Csík megye szenátora Bukarestben. Főleg egyházpolitikai, kulturális és közigazgatási kérdések tárgyalásában vett részt, így szerepe volt az erdélyi római katolikus egyház és a román állam között létrejött konkordátum megszövegezésében. Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség alapítója és alelnöke, az Egyházmegyei Tanács tagja, 1933-tól a Katolikus Státus világi elnöke. Mint a dicsőszentmártoni Közgazdasági Bank, később az Erdélyi Bankszindikátus elnöke, majd 1941–44-ben a Romániai Magyar Népközösség elnöke.
A második világháború után a kolozsvári népbíróság eljárást indított ellene, háborús bűnösség vádjával. Habár ártatlanságát tanúk sokasága bizonyította, csak időközben bekövetkezett halála mentette meg a meghurcolástól. Az eljárást halála után megszüntették.
2015-ben felterjesztették a Világ Igaza kitüntetésre.[2]
A Kemény Zsigmond Társaság (KZST) és asz Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT) tagja. Cikkeit, tanulmányait a Magyar Kisebbség, Erdélyi Tudósító, Kis-Küküllő, Keleti Újság közölte, az Erdélyi Lapok főmunkatársa.
Munkássága
[szerkesztés]Már az I. világháború előtt írt cikkeiben hirdette, hogy meg kell ismerni a román nyelvet és irodalmat, meg kell szüntetni a válaszfalakat magyarok és románok között. 1921-ben a közügyi aktivitás hirdetője ugyan, de a Kós Károly-féle Magyar Néppártot a politikából kiszorító földbirtokos- és bankérdekeltségek szolgálatában az OMP előkészítője és megszervezője. Állást foglalt az anyanyelven oktató felekezeti iskolák védelme érdekében. Erdélyi problémák című publicisztikai munkájának alapgondolata szerint "az erdélyi magyarságnak a [...] világtörténelmi hivatása, hogy összekötő kapocs legyen a Közép-Európa tengelyében elhelyezkedett román és magyar nép között."
Legjelentősebb munkája Bethlen Miklós kancellár küzdelmes életét mutatja be az önálló erdélyi fejedelemség utolsó szakaszában. Cserei Mihály fő műve, a Historia (1709–12) nyomán jellemzi a politikust, s közli a Diploma Leopoldinum és az Olajágat viselő Noé galambja szövegét, továbbá Bethlen Miklós Supplicatióját és a bécsi fogságból nejével és fiával folytatott levelezését. Sajtó alá rendezte Gyárfás Elek 1844-es úti-naplóját (ETF 93, Kolozsvár, 1937).
Az erdélyi katolicizmus történetével foglalkozó tanulmányain kívül figyelemre méltó a Supplex Libellus Valachorumról szóló értekezése, amely ismerteti a román nép egykori követeléseit, s azok elutasítását a társadalmi és történelmi körülményekkel magyarázza.
Főbb művei
[szerkesztés]- Erdélyi problémák (Kolozsvár, 1923)
- Bethlen Miklós kancellár, 1642–1716 (Dicsőszentmárton, 1924)
- Románia hitelszervezetei s az erdélyi magyar pénzintézetek (Lugos 1924)
- Az erdélyi szászok és a katholicizmus (Dicsőszentmárton, 1925)
- Egyenes úton : 1901–1926 (cikkgyűjtemény, Dicsőszentmárton, 1926)
- A Supplex Libellus Valachorum (Kolozsvár, 1929, Erdélyi Tudományos Füzetek 15.)
- Az első kísérlet (Az Averescu-paktum előzményei, megkötésének indokai, szövege, módosításai, következményei, felbomlása és tanulságai. Klny. Lugos, 1937)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ma Dicsőszentmárton Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben része.
- ↑ A Világ Igazai közé kerülhet Gyárfás Elemér
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
További információk
[szerkesztés]- Ligeti Ernő: Erdély vallatása. Hosszú Márton Gy. E.-ről készült rajzával. Kv. 1922. 18–21.
- Grandpierre Emil: Erdélyi problémák. Gy. E. könyve. Pásztortűz 1923/33.
- Bitay Árpád: Gy. E.: Bethlen Miklós kancellár. Pásztortűz 1925/1.
- Bíró Vencel: Bethlen Miklós kancellár. Erdélyi Irodalmi Szemle 1925/1.
- Kós Károly: Gy. E.: Bethlen Miklós kancellár. Vasárnapi Újság 1925/12.
- Kulcsár S. Kálmán: Gy. E. Havi Szemle 1944/1.
- Bányai László: Közös sors – testvéri hagyományok. 1973. 225, 329, 339.
- Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Önéletrajzi visszaemlékezések II. 1974. 152, 166–76.
- Gyárfás Elemér, a "civil püspök". A Gyárfás Elemér halálának 70. évfordulója alkalmából tartott emlékkonferencia előadásai; szerk. Holló László; Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, Kolozsvár, 2016
.svg){kind=small}