Gustav Weißkopf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gustav Weißkopf
(Gustave Whitehead)
Gustave Witehead portrait.jpg
Született 1874. január 1.[1][2]
Leutershausen[3]
Elhunyt 1927. október 10. (53 évesen)[1][2]
Bridgeport
Állampolgársága
Foglalkozása
  • repülőmérnök
  • feltaláló
  • mérnök
  • pilóta
Halál okaszívinfarktus
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav Weißkopf témájú médiaállományokat.

Gustav Albin Weißkopf (angolosítva: Gustave Whitehead, Leutershausen, 1874. január 1.Bridgeport, Connecticut, 1927. október 10.) német–amerikai feltaláló volt, a motoros repülés egyik első úttörője. Saját – és kisszámú szemtanú – állítása szerint 1901. augusztus 14-én (bő két évvel a Wright fivérek előtt) ő hajtotta végre az első motoros repülést saját fejlesztésű repülőgépével. Állításait vitatják, mivel nem maradtak fenn fotók a levegőbe emelkedett gépről és későbbi munkássága során nem tudott repülőképes gépeket alkotni.

Munkásságának magyar vonatkozásai vannak. Magyar születésű feleségével, Tuba Lujcával (Louise) Bridgeport West End városrészének számos magyar család lakta részén telepedtek le és a repülő eszközeinek elkészítésében a helyi magyar közösség hathatós segítséget nyújtott neki.

Származás és képesítés[szerkesztés]

1874-ben Karl Ernst Weißkopf (1848–1887) és Babette Wittmann (1849–1886) második gyermekeként született Leutershausenben. A szülők hat hónappal születése előtt házasodtak össze. Első gyermekük az 1871-ben született Eva Babetta volt. Az apa Ansbachból származott, az anya Colmbergből. 1875-ben, 1876-ban és 1878-ban egy-egy fiúgyermek érkezett a családba (Karl, Nikolaus és Johann). Az 1879-ben hatodikként született Maria csak fél évet élt. 1884-ben Marie Katharine Höchst am Mainban született meg. A mindössze 37 éves anya itt hunyt el 1886 októberében. Az apa négy és fél hónappal később, 1887. február 26-án Fürthben halálozott el. A hat testvér szüleik elvesztése után nem maradt együtt. Gustav és Karl az ansbachi nagyszülőkhöz kerültek.[4]

Gustav Weißkopf 1887-ben először könyvkötészetet tanult, de tanulmányait megszakította és egy lakatos mellé küldték. Az első év során ezekkel a tanulmányokkal is felhagyott, miután engedély nélkül elhagyta Ansbachot. 1889 júniusától augusztusig napszámosként Frankfurt-Höchstben dolgozott.

Kivándorlás[szerkesztés]

Az ezt követő életpályájáról keveset tudni, míg nyolc évvel később ki nem vándorolt Amerikába. Feltehetőleg a brazíliai Porto Alegrébe utazott. Miután rövid időt töltött el az ország még érintetlen területein Rio de Janeiróba utazott. Vélhetőleg 1895-ben utazott az Egyesült Államokba. Gustav Weißkopf soha nem mondott le német állampolgárságáról és nem folyamodott más állampolgárságért. Az Egyesült Államokban a nevét azonban angolosított formában, Gustave Whiteheadként használta. Állítása szerint az USA-ba való letelepedése előtt vitorláshajókon teljesített szolgálatot és előzőleg Brazíliában vitorlázó repülőgépeket épített és ezekkel repült is. Állítása szerint Chilében a kondorok, a Horn-foknál pedig az albatroszok reptét tanulmányozta és mindkét madárból befogott egyet-egyet, hogy a szárnyfesztávolságuk és a testsúlyuk közötti arányt összehasonlíthassa.[5] Saját állítása szerint egyszer még visszatért Németországba, hogy találkozhasson Otto Lilienthallal és a munkatársa illetve tanítványa lehessen. Lilienthal iratai között azonban nem találni ezt az állítást alátámasztó feljegyzést.[6]

Repülő szerkezetek fejlesztése és építése[szerkesztés]

A Boston Aeronautical Society alkalmazásában[szerkesztés]

Weißkopf életútjáról bizonyosat 1897-től lehet ismét tudni. A Boston Aeronautical Society az elmúlt két év során azon ügyködött, hogy a világhírnévre szert tett Lilienthalt Bostonba csábítsa előadások és gyakorlati repülőoktatások tartása végett. Lilienthal 1896 augusztusában bekövetkezett halála után a bostoni társaság úgy határozott, hogy megépítteti a Lilienthal-féle siklórepülő másolatát. Erre a feladatra Brazíliában vitorlázó repülőgépekkel szerzett tapasztalatai és – állítólagos – Lilienthallal való korábbi együttműködése miatt Gustav Weißkopfot szemelték ki.[5] A társaság szolgálatában két repülő szerkezetet épített, melyek azonban repülésre alkalmatlanok voltak. A kudarcot követően az Aeronautical Society menesztette, ő pedig Bostont elhagyva New York-ba ment, ahol egy sport- és játékszergyárban talált munkát. 1897. november 24-én Buffalóban feleségül vette Tuba Lujcát (Louise Tuba), egy németül is beszélő magyar bevándorlót. A házasságlevélen a foglalkozását aeronautaként (Aeronaut) adta meg.[4] Baltimore és Johnstown érintésével a család 1899-ben Pittsburgh-ben telepedett le, ahol Weißkopf egy szénbányában kapott állást.

Itt ismerkedett meg egyik munkatársával, Louis Darvarich-csal, aki segítségére volt a repülőgépek megépítésénél. Darvarich 1934. július 19-én eskü alatt a következőképpen vallott a Weißkopffal való repülésről:

„1899 áprilisában vagy májusában volt, mikor jelen voltam és repültem Whitehead úrral, akinek sikerült egy gőzmotorral hajtott géppel felemelkednie. A körülbelül 8 méter magasságban végrehajtott repülés több mint egy mérföld hosszú volt. Pittsburgh-ben került rá sor és még hozzá Whitehead egyfedelűjével. Nem sikerült egy háromemeletes épületet megkerülnünk és a gép lezuhanásakor súlyos égési sérüléseket szenvedtem a gőztől, mivel én fűtöttem a kazánt. Emiatt pár hetet kellett eltöltenem a kórházban. Pontosan emlékszem erre a repülésre. Whitehead úr sértetlen maradt, mivel a gép elülső részében ült és onnan irányította a gépet.”

Egy New York-i újság 1901-ben interjút közölt le Weißkopffal, melyben említést tett erről a repülésről.[7]

Az Nr. 21 jelzésű gép kifejlesztése és megépítése[szerkesztés]

Gustav Weißkopf (jobboldalt) Rose lányával az Nr. 21 jelű gépe mellett 1901-ben

1900-ban Weißkopf a connecticuti Bridgeportban telepedett le és a Willmot&Hobbs cégnél éjjeli őrként dolgozott, így elég ideje maradt ahhoz, hogy nappal a repülő szerkezeteinek kifejlesztésével és megépítésével foglalkozzon. A repülőihez saját maga építette meg a motorokat. Sikerült rávennie a repülés iránt érdeklődő Stanley Y. Beachet és apját, a Scientific American-t kiadó Frederick C. Beachet arra, hogy anyagilag támogassák. A gépek elkészítéséhez a szomszédságából hívott segítőket, köztük számos magyar származásút is. Andrew és Bert Papp szerelőként ténykedtek Weißkopf mellett, míg a szerkezetek borításához szükséges varró munkát felesége és számos más magyar származású nő végezte.[8][9]

A Minneapolis Journal 1901. július 26-ai számában számolt be Weißkopf az első általa épített pilóta nélküli repülőgéppel való első felszállásról, mely még az év május 3-án történt. A cikk leírásában megemlítették a repülőgép kihajtható, bambuszcsövekből és pamutból álló hordfelületeit, a két propellert megforgató második motor beindítását és az ezt követő repüléseket a személyzetet helyettesítő 220 fontnyi ballaszttal. A repülőgép 12 méteres magasságot ért el és fél mérföldet tett meg.[10] A Nr. 21 hordfelülete és vízszintes vezérsíkja formára megegyezett a Lilienthal által alkalmazott konstrukciókéval.[11] A gép kialakítását tekintve csónakot formázott és rendelkezett futóművel is. Két saját építésű motorja közül a 10 lóerős a futóművet hajtotta meg, míg a 20 lóerős a két propellert. A „farokuszonnyal” fel és le lehetett mozgatni, így magassági kormányként funkcionált, oldalkormánnyal és csűrőlapokkal azonban nem rendelkezett. A tengely mentén való elfordulást a két propeller eltérő sebességre való állításával oldhatták meg.[10]

Embervezette motoros repülés[szerkesztés]

1901. augusztus 18-án adott hírt a vasárnaponta megjelenő Bridgeport Herald a hét szerdáján, 1901. augusztus 14-én végrehajtott 220 fontnyi ballaszttal, majd azt követően az első ember vezette motoros repülésről, melyet egy fél mérföld megtétele után puha landolással zártak.[12] Behajtott szárnyakkal a 30 cm-es fakerekein haladva a gép 45 km/h-s sebességet ért el. Az ismeretlen szerző magán és Weißkopfon kívül annak két segítőjét, James Dickie-t és Andrew Cellit említi, mint szemtanút a Fairfield melletti helyszínen. A cikkhez egy a repülő gépről készített rajzot és egy Weißkopfról készült fotót mellékeltek illusztrációként. A Bridgeport Heraldon kívül a Bridgeport Evening Post is beszámolt az eseményről 1901. augusztus 26-án és számos más újság is átvette a hírt.[13]

A Cook County Herald 1901. október 26-ai számában Weißkopfot, amint az állítása szerint előző kedden repült először és a következő repülőgépét acélcsövekből és vászonból tervezi összeállítani bambusz és pamut helyett.[14]

A repülőgépgyár alapítása[szerkesztés]

1901 őszén Weißkopf 10.000 $ összegű támogatást (tőkét) kapott a New York-i Herman Linde vállalkozótól, amiből egy repülőgépgyárat alapított és melyben főként könnyű és erős repülőgépmotorokat szándékozott gyártani. A St. Louis Republic 1901. november 18-án idézte Weißkopfot, amint állítása szerint támogatójával néhány hónapon belül repülőgépet bocsáthatnak a piacra.[15] 1901 novemberében már tizenöt szerelő és két mérnök dolgozott az üzemben.[16] 1902 januárjában megszűnt a partnerség és 1904-ben Linde bejelentette, hogy egy önerőből felszállni képes repülőgépet kíván építeni.[17] Később rövid időre zárt pszichiátriára utalták be egy „triviális incidens” miatt.[18]

Weißkopf 1902 tavaszán jelentette be, hogy január 26-án új Nr. 22 jelű repülőgépével két sikeres repülést hajtott végre, melyek közül az egyikkel közel két mérföld, a másikkal több mint hét mérföld távolságot tett meg. A washingtoni The American Inventor újságnak küldött két levelében Weißkopf a Long Islands Sounds vizei felett végrehajtott két tesztrepülést ír le, melyek kielégítően zajlottak le és mindkét esetben puha vízen való landolással végződtek. A második, hosszabb repülés során a levegőben körözött, mielőtt a starthely közelében vízre tette a gépet. Weißkopf állítása szerint az emberei segítségére voltak a gép szállításában és a partra való kivontatásában.[19] Elmondása szerint a két propeller fordulatszámának változtatásával – mint ahogy korábban már az Nr. 21 esetében is – képes kanyarodásra bírni a gépet. Az Nr. 22 elődjénél erősebb, 40 lóerős motort kapott. Szerinte a repülőgép ezzel a motorral legalább 110 km/h sebességet képes elérni. A The American Inventor magazinnak az Nr. 22-ről nem küldött fényképeket, amit azzal indokolt, hogy a rossz időjárás miatt nem tudta a fotókat elkészíteni. Helyette a korábbi Nr. 21-ről küldött képeket, mivel a két gép nagyban hasonlított egymásra.

Nincs tudomás arról, hogy az Nr. 22-ről fennmaradt volna fotó és a gép sorsa ismeretlen. Állítólagos két illetve hétmérföldes repüléseit a következő tíz év során nem sikerült túlszárnyalnia, habár még számos repülőgépet épített és még számos alkalommal próbálkozott sikertelenül startolással.

Könnyű repülőgépmotorok[szerkesztés]

Gustav Weißkopf az egyik saját készítésű motorjával

George R. Lawrence támogatásával Weißkopf 1908-ban összeállított egy megbízható, 75 lóerős kétütemű motort, mely a New Yorkban irodával rendelkező bridgeporti Whitehead Motor Works alapterméke lett. A cég 25, 40 és 75 lóerős, 48, 72 illetve 100 kg-os motorokat árult.[20]

A kísérletek vége[szerkesztés]

1910-ben Stanley Beach felhagyott Weißkopf régóta tartó támogatásával. Ezt azzal magyarázta, hogy Weißkopfnak 1910-ig nem sikerült egy önállóan levegőbe emelkedni képes repülőgépet megalkotnia. („after so many failures and when he had failed to make his aeroplane take off and fly under its own power“).

1991-ben Weißkopf egy megbízótól 5000 dollárt kapott, hogy készítsen motort egy korai változatú helikopterhez. Miután az általa tervezett és épített motor nem volt képes a kívánt teljesítmény leadására, a megbízó visszakövetelte tőle az összeget. Mivel Weißkopf fizetésképtelen volt, 1912-ben zárolták vagyonát. Ez önállósága is megszűnt.

Halála[szerkesztés]

Cége elvesztését követően Weißkopf haláláig gyári munkásként dolgozott Bridgeportban. 1914-ben feleségével és négy gyermekével Jehova tanúi szekta tagjaivá lettek.

Weißkopf 1927. október 10-én hunyt el házában szívinfarktus következtében és október 12-én egy szegényeknek fenntartott sírhelyben helyezték örök nyugalomra Bridgeport Lakeview temetőjében. Mivel a családnak nem volt pénze sírkő elkészítésére, 1964-ig nem volt feltüntetve a neve a sírján.[21]

Értékelés[szerkesztés]

A Weißkopf által 1901-ben végrehajtott motoros repülés mindmáig vitatott, ami a fellelhető kevés forrásnak, a repülésekről fennmaradó fényképek hiányának és a fellelhető forrásokban előforduló számos ellentmondásnak tudható be. Weißkopf évekig tartó fáradozása a repülőgépek és hasznosítható hajtóművek területén tényként kezelhető, azonban az 1937 óta tartó intenzív kutatások sem tudtak a valóság és a fikció között egyértelmű határt húzni.[22][23] Az említett 1901 augusztusi repülést több utángyártott modellel is megpróbálták kivitelezni:

  • Az Egyesült Államokban 1985-ben láttak hozzá Weißkopf gépének megépítéséhez, mellyel 1986. december 29-én több repüléssel 100 m-ig terjedő távokat tettek meg a levegőben.[24]
  • 1998. február 18-án egy Németországban legyártott modellel 428 méteres legnagyobb repülési távot értek el.[25]

Azonban az eredetivel ellentétben mindkét újonnan legyártott példány külön motorral rendelkezett a két propellerhez. A Németországban legyártott modellt ezenkívül ellátták csűrőkkel is, hogy ezáltal valamelyest irányíthatóvá tegyék.

Az első motoros repüléssel kapcsolatos vita újjáéledését az ausztrál John Brown repüléssel foglalkozó történész és pilóta könyve illetve interneten megjelent cikkei váltották ki. Brown többéves kutatása során nagy számú újságcikket gyűjtött össze, melyek véleménye szerint bizonyítékul szolgálnak arra, hogy Weißkopf már két és fél évvel a Wright fivérek előtt motorral hajtott repülő szerkezettel repült.[26] A legrégebbi, évente megjelenő Jane’s All the Worlds Aircraft repüléssel foglalkozó szakfolyóirat 2013-as számának vezércikkében a lap főszerkesztője, Paul Jackson 2013-ban amellett foglalt állást, hogy Gustav Weißkopf hajtotta végre az első motoros repülést.[27] A magazin később személyes álláspontot képviselő vitairatként határozta meg a Paul Jackson által írottakat.[28]

Tom Crouch történész és a washingtoni Smithsonian Institutionhoz tartozó Air and Space Museum rangidős aeronautikai kurátora is azon a véleményen volt, hogy nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy Weißkopf hajtotta végre az első repülést.[29] Crouch észrevételei így megegyeznek a Smithsonian és Orville Wright családja között 1948-ban kötött titkos szerződésben foglaltakkal.[30] Ebben a múzeum a Wright fivérek repülőgépmodelljének átvételéért cserébe kötelezte magát, hogy kizárólag azt az álláspontot képviselik, miszerint a fivéreké volt az első repülés.[31]

A müncheni Deutsches Museum szakértői egy „A repüléstörténet korai története: Gustav Weißkopf volt az első motoros repülő?” („Frühe Geschichte der Luftfahrt: Gustav Weißkopf als erster Motorflieger?“)[32] témakörben tartott szimpózium során tartott előadásuk során azt az álláspontot képviselték, hogy az Nr. 21 fennmaradt technikai részletei nem engednek arra következtetni, hogy a szerkezet repülőképes lett volna.[33]

Emlékezete[szerkesztés]

Weißkopf emlékműve Leutershausenben
  • Leutershausenben 1974-ben hozták létre a Deutsche Flugpionier-Museumot.[34]
  • A bridgeporti Discovery Museum & Planetarium 1986 és 2015 között First in Flight névvel tartott állandó kiállítást, melyben bemutatták Weißkopf Nr. 21 gépének nagyméretű modelljét.[35]
  • Az Aeronauticus musicalben bemutatják Gustav Weißkopf életét. A darabot Cadolzburgban mutatták be 2013. június 20-án.[36][37]
  • Connecticut állam 2013 júniusában emléknapot vezetett be Weißkopf (Whitehead) tiszteletére.[38] Az Egyesült Államok északnyugati részén lévő állam évek óta vitában áll Észak-Karolinával a „First Flight State” címért. A „First in Flight” („Első a repülésben”) felirat egyike Észak-Karolina mottóinak és Wrighték repülőszerkezete ismertetőjelként szerepel a gépjárművek rendszámtábláján.[39]
  • 2014. január 1-én a Flughistorische Forschungsgemeinschaft Gustav Weißkopf a repülés úttörőjét különkiadású bélyeggel méltatta.[40]
  • Az erfurt-weimari repülőtéren egy utcát Weißkopf után neveztek el.

Irodalom[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gustav Weißkopf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Stella Randolph: Lost flights of Gustave Whitehead. Verlag Places, Washington 1937.
  • Stella Randolph: Before the Wrights flew. Verlag Putnam’s Sons, New York 1966.
  • William J. O’Dwyer, Stella Randolph: History by Contract. Fritz Majer & Sohn, Leutershausen 1978, ISBN 3-922175-00-7.
  • Albert Wüst: Gustav Weißkopf: „Ich flog vor den Wrights“. Erster Motorflug 14. August 1901. Eine Zusammenfassung von Ergebnissen der Weißkopf-Forschung. Fritz Majer & Sohn, Leutershausen 2000, ISBN 3-922175-39-2.
  • Werner Schwipps, Hans Holzer: Flugpionier Gustav Weißkopf, Legende und Wirklichkeit. Aviatic Verlag, Oberhaching 2001, ISBN 3-925505-65-2.
  • John Brown: Gustav Weißkopf und die Brüder Wright: Wer flog zuerst? CreateSpace Independent Publishing Platform 2016, ISBN 978-1-5336-0568-9.
  • Martha Matus Schipul: The Women Who Supported Whitehead’s Flights, MagyarNews.org 2013 december
  • Stephen Link: Whitehead Flew First! “Sure, We All Saw Him Fly!”, MagyarNews.org, 2013. május, 7-9. o.
  • Hermann Betscher: Der Durchbruch mit der "Nr. 21B", A német modell megépítésének és kipróbálásának leírása 1997-ből

Film[szerkesztés]

  • Pioniere am Himmel. Das Rätsel um den ersten Flug. (Úttörők az égen. Az első repülés rejtélye. – alternatív francia cím: La conquête du ciel. L’énigme du premier vol motorisé.) német dokumentumfilm, 2016, időtartam: 52:30, Artemis International, arte, ZDF, Első adás: 2016. július 23. (arte), Inhaltsangabe von arte.

Linkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav Weißkopf témájú médiaállományokat.

Portálok

Újságcikkek

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Gustave Whitehead (angol nyelven)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. http://news.nationalgeographic.com/news/2013/13/130503-wright-brothers-first-flight-gustave-whitehead-aviation-smithsonian-institution-adventure-world/
  4. a b "Lebenslauf" -Flugpionier Gustav Weißkopf. Archiválva 2016. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben In: Stadt Leutershausen.
  5. a b 1897-10-05, New York Press (angol nyelven). New York Press. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  6. . Otto-Lilienthal-Museum. (Hozzáférés: 2016. október 31.)
  7. Ship that will fly like a bird may soon be placed on the market. In: New York Telegram, 1901. november 19., 10. o.; in: gustave-whitehead.com.
  8. Martha Matus Schipul: The Women Who Supported Whitehead’s Flights: “You are the wind beneath my wings”
  9. Stephen Link: Whitehead Flew First! “Sure, We All Saw Him Fly!”, MagyarNews.org, 2013, május
  10. a b Library of Congress: A Flying Machine that flies a little (angol nyelven). The Minneapolis Journal, 1901. július 26. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  11. Otto Lilienthal: Maihöhe/Rhinow-Apparat. (Hozzáférés: 2015. november 8.)
  12. Flying. Volume 9 1901. 5. o. = Bridgeport Herald, 567. Hozzáférés: 2016. okt. 31.  
  13. Liste der Zeitungsberichte zum bemannten Motorflug 1901. In: gustave-whitehead.com
  14. A winged Airship (angol nyelven). Library of Congress, The Cook County Herald, 1901. október 26. (Hozzáférés: 2016. október 31.)
  15. American will put Flying Machines on the Market (angol nyelven). The St. Louis Republic. Library of Congress, 1901. november 18. (Hozzáférés: 2016. október 31.)
  16. Bridgeport Herald, 17. November 1901, 1. o.
  17. New York Herald, 1904. március 22., 9. o
  18. Herman Linde. In: New York Dramatic Mirror, 1909. május 29.; in: gustave-whitehead.com.
  19. Eidesstattliche Erklärung von Anton Pruckner. In: gustave-whitehead.com
  20. Cycle and Automobile Trade Journal, Vol. 14, 203. o., Clinton Co., 1910.
  21. Foto: Grabstein von Gustave Albin Whitehead. In: Find a Grave.
  22. Werner Schwipps, Hans Holzer: Flugpionier Gustav Weißkopf, Legende und Wirklichkeit. Aviatic Verlag, Oberhaching 2001.
  23. The National Aeronautic Association Magazine: . wright-brothers.org
  24. Replika 1985 mit Bildern (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. október 31.)
  25. Video des Nachbaus von 1998. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  26. John Brown: Portal zu Gustave Whitehead – gustave-whitehead.com (német, angol)
  27. John Burgeson: Aviation bible: Whitehead first to fly. In: Connecticut Post, 2013. március 13.
  28. Jane’s backs off Gustave Whitehead claim. (Hozzáférés: 2016. október 31.)
  29. Tom Crouch: Air and Space Curator: The Wright Brothers Were Most Definitely the First in Flight. In: Smithsonian, 18. März 2013. március 18.
  30. Tilman Remme: Pioniere am Himmel. Das Rätsel um den ersten Flug. Archiválva 2017. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben In: arte, 2016. július 23.
  31. A Smithsoniantitkos szerződése: Verschwörungstheorien und Geheimverträge. In: Bayerischer Rundfunk, 2013. március 8.
  32. Deutsches Museum: Symposium Luftfahrt (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 29.)
  33. Video des Vortrages: Gustav Weißkopfs Flugapparat Nr 21. Fragen zur Technik (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 29.)
  34. Deutsches Flugpionier-Museum
  35. Gustave Whitehead: First In Flight Exhibit In: Discovery Museum & Planetarium (angol)
  36. „Aeronauticus“ musical Weißkopf repülésről szőtt álmáról. In: Bayerischer Rundfunk, 2013. június 13.
  37. Der Traum vom Fliegen (musicalzentrale.de)
  38. US-Gouverneur ehrt Flugpionier Weißkopf. In: Bayerischer Rundfunk, 2013. június 27., hozzáférés: 2016. október 31.
  39. Streit um ersten Motorflug: US-Gouverneur ehrt Flugpionier Weißkopf, Bayerischer Rundfunk. 2013. június 27.
  40. Sonderbriefmarke für Gustav Weißkopf. In: Bayerischer Rundfunk, 2014. január 1.
    dpa: Sonderbriefmarken erinnern an Flugpionier Weißkopf. In: Focus Online, 2014. január 2.