Gustav Krklec
| Gustav Krklec | |
![]() | |
| Született | 1899. június 23.[1][2][3] Károlyváros |
| Elhunyt | 1977. október 30. (78 évesen)[2][3] Zágráb |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Zágrábi Egyetem |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Mirogoj temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav Krklec témájú médiaállományokat. | |
Gustav Krklec (Udbinja,[5] 1899. június 23. – Zágráb, 1977. október 30.)[5] horvát költő.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1900-ban családjával együtt egy Varasd melletti faluba, Máriasócszentgyörgyre költözött.[6] Tanulmányait Bécsben és Zágrábban végezte, fiatal korában újságíróként dolgozott.[5] 1922-től Belgrádban élt, a tőzsdén volt titkár, ezzel párhuzamosan a Nolit című lapot szerkesztette. 1945-ben tért vissza Zágrábba, ahol több kiadóban, illetve lapnál mint szerkesztő tevékenykedett. 1950 és 1954 között a Matica hrvatska elnöki tisztét töltötte be. A 20. század első felének egyik legjelentősebb horvát költője, verseire a kifejezés egyszerűsége, a formai és metrikus tökéletesség jellemző. Témái az élet örömei, szorongásai és a magány. Számos művet fordított horvát nyelvre németből, oroszból, csehből és szlovénból.[7] Unokaöccse, Nikola Mauracher (Krklec), Gustav Krklec bátyjának gyermeke Bécsben él, a Pension Mozart-ot vezeti, a felesége az osztrák-orosz származású karmester és zongorista Gal Rasché.
Munkái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Verseskötetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lirika (1919)
- Srebrna cesta (1921)
- Nove pjesme (1923)
- Ljubav ptica (1926)
- Izlet u nebo (1928)
- San pod brezom (1940)
- Darovi za bezimenu (1942)
- Tamnica vremena (1944)
Irodalomkritikáinak gyűjteményes kiadásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lica i krajolici (1954)
- Pisma Martina Lipnjaka iz provincije (1956)
- Noćno iverje (1960)
Regénye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Beskućnici (1921)
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Számos verse jelent meg irodalmi lapokban. Önállóan, illetve antológiában a következők kerültek az olvasók elé.
- Feketerigó. Válogatott versek; vál. Csuka Zoltán, ford. Ács Károly et al.; Európa, Bp., 1977
- Legszebb állataim; ford. Csüllög Éva; Nasa djeca, Zagreb, 1986
- Kormos és barátai; ford. Csüllög Éva; Nasa djeca, Zagreb, 1986
- Bodri és barátai; ford. Csüllög Éva; Nasa djeca, Zagreb, 1986
- Az én állataim; ford. Csüllög Éva; Nasa djeca, Zagreb, 1986
- Legjobb barátaim; ford. Csüllög Éva; Nasa djeca, Zagreb, 1986
- Legkedvesebb állataim; ford. Csüllög Éva; Nasa djeca, Zagreb, 1986
- Jugoszláv költők antológiája (antológia, szerk: Vujicsics D. Sztoján és Kormos István, Móra, Budapest, 1963)
- A szerbhorvát irodalom kistükre (antológia, szerk: Csuka Zoltán és mások, Európa, Budapest, 1969)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 various authors (1983). "Hrvatski biografski leksikon". Croatian Biographical Lexicon (horvát nyelven).
- ↑ "Градска библиотека "Владислав Петковић Дис" Чачак » Добитници награда". Hozzáférés: 2017. február 23..
- 1 2 3 "Gustav Krklec". magazin.hr.hr (horvát nyelven). Croatian Radiotelevision. 7 január 2017 dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 9 január 2020.
- ↑ Fišer, Ernest (1999), "Čudnovati dvostruki život", Vijenac (horvát nyelven) (143), 2012. április 5. dátummal az eredeti címről archiválva, hozzáférés: 2020. június 7.
{{citation}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) Archiválva 2012. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben "Archivált másolat". 2012. április 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. június 7.. - ↑ "Archivált másolat". 2020. június 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. június 7..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gustav Krklec című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
