Guragiék
Guragiék | |||||
Teljes lélekszám | |||||
kb. 2 millió (2007) | |||||
Lélekszám régiónként | |||||
| |||||
Nyelvek | |||||
guragie | |||||
Vallások | |||||
iszlám, kereszténység | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Guragiék témájú médiaállományokat. |
A guragiék (vagy guragék) egy népcsoport Etiópiában. Számuk közel kétmillió. Etiópia népességének 2,5%-át teszik ki, amivel az országban ez a hatodik legnagyobb népcsoport.
Lakóhely
[szerkesztés]Elsősorban a Déli nemzetek, nemzetiségek és népek szövetségi államban legészakabbi részén fekvő Guragie Zónában élnek. A szövetségi államban 7,5%-os arányukkal a negyedik legnagyobb népcsoportot alkotják. A guragiék Etiópia középső részén, az Awas és a Gibe folyó illetve a Ziway-tó közötti, félig termékeny, félig hegyes területen élnek. Korábban három csoportra oszlottak: északi, keleti és nyugati. Ma csak északi és nyugati csoportot különítünk el, a legnagyobb csoport, a silte (kb. 940 000 fő) néven nevezett keleti ugyanis nem tekinti magát a guragie népcsoport részének. 2000-ben saját közigazgatási terület hoztak létre és a népszámlálásokon sem vallják magukat guragiének.
Történet
[szerkesztés]Paul B. Henze történész szerint a guragiék az Akszúmi Királyság utolsó éveiben délre vezetett hadjáratai során telepedtek le mai lakóhelyükre, de katonai jellegű településeik hamarosan elszigetelődtek az északi anyaországtól és egymástól is.[2]
Nyelv és írás
[szerkesztés]A guragiék több különböző nyelvet beszélnek, melyek közös tulajdonsága, hogy az etiópiai sémi nyelvek déli ágához tartoznak. Etiópiában ezeket a nyelveket összefoglalóan guraginya néven említik. A nyugati nyelveket összefoglalóan a "Hét Ház" nyeleinek is nevezik. Keleti gurágie nyelvek:
- Szilt'e nyelv (szelti; woláne, ulbare(g), inneqor)
- Zaj nyelv (z(w)aj)
Nyugati gurágie nyelvek:
- Inor nyelv (ennemor, endegen)
- Meszmesz nyelv
- Meszqan nyelv
- Sebat bet guráge nyelvek (chaha, ezha, gumer, gura, gyeto, muher)
Mivel a guragiéket főleg kúsita nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő népek veszik körül, nyelvüket a többi sémi nyelvnél nagyobb befolyás érte ezek részéről.
Írásuk az etióp ábécén alapul, de attól 44 írásjegyben különbözik
Vallás
[szerkesztés]A guragiék kb. fele tartozik az Etióp Ortodox Egyházhoz, kb 40%-uk pedig az iszlámot követi.
Életmód
[szerkesztés]A guragiék életmódja a mezőgazdaságon alapul. Fő termékeik az Ensete ventricosum, a kávé és a katcserje (Catha edulis). Az állattenyésztés alárendelt, elsősorban a taj és a trágya miatt foglalkoznak vele, a húsfogyasztás nagyon alacsony, többnyire csak ünnepekhez kötődik.
Sok guragie foglalkozik kereskedelemmel, mely a többi népcsoport között is tekintélyt szerzett nekik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "Census 2007"
- ↑ Henze, Layers of Time (New York: Palgrave, 2000), p. 112.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Guragie people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Shack, William, 1966: The Gurage. A People of the Ensete Culture, London – New York – Nairobi: Oxford University Press.
- Shack, William, 1997: "Hunger, Anxiety, and Ritual: Deprivation and Spirit Possession among the Gurage of Ethiopia" in Food and Culture: A Reader (pp. 125–137). Ed. Carole Counihan and Penny van Esterik. New York: Routledge.
- Worku Nida 2005: "Gurage ethno-historical survey". In: Siegbert Uhlig (ed.): Encyclopaedia Aethiopica. Vol. 2: D-Ha. Wiesbaden: Harrassowitz. pp. 929–935.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Guragie és silte Kutatócsoport
- A guragie népcsoport – Carolyn Ford Etiópiában Archiválva 2009. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben