Ugrás a tartalomhoz

Guoth Kálmán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guoth Kálmán
Született1912. május 6.
Kemenesmagasi
Elhunyt1949. december 23. (37 évesen)
Budapest
Foglalkozásatörténész,
levéltáros
SablonWikidataSegítség

Guoth Kálmán (Kemenesmagasi, 1912. május 6.Budapest, 1949. december 23.) magyar történész, levéltáros.

Életútja

[szerkesztés]

Édesapja MÁV-altiszt volt, fiát a szombathelyi, majd a híres budapesti fasori gimnáziumban taníttatta. Itt érettségizett, majd a budapesti egyetemen történelem-latin szakon tanult tovább, Mályusz Elemér és Szentpétery Imre tanítványa volt, kiváló középkorkutatót neveltek belőle. 1936-ban doktorált.

Egy évig díjtalan gyakornokként dolgozott Szentpétery professzor mellett. 1937-től az aszódi evangélikus gimnáziumban tanított Gyóni Mátyással, a híres bizantinológussal együtt. 1938-ban francia ösztöndíjjal Párizsban képezte tovább magát. 1940 és 1944 között Kolozsvár város főlevéltárosa. A Kolozsvári Szemle, Erdélyi Múzeum, Hitel munkatársa.

Életét megpecsételte a II. világháború, 1944. szeptember 15-e után Kolozsvár polgármesterének utasítására a városi levéltár egy részét Szombathelyre szállította, munkahelyére már nem tudott visszatérni, Szálasi Ferencre nem akart felesküdni, a Teleki Intézetben bujkált. 1945 januárjában szovjet fogságba került, a gödöllői gyűjtőtáborba, innen néhány hónap múlva a romániai Focsaniba, majd a Szovjetunióba került. A lágerélet megtörte gyenge idegrendszerét, ráadásul koholt vádak alapján egy évig büntető táborban tartották. 1948. október 20-án tért haza, 1949 elején állást kapott az MTA Történettudományi Intézetben, nagy kutatási tervek foglalkoztatták, de egészsége csak átmenetileg javult, búcsúlevelet hagyott hátra, s Érd mellett egy kanyarban vonat elé vetette magát.

Tanulmányai

[szerkesztés]
  • Az okleveles bizonyítás kifejlődése Magyarországon. Budapest 1936. 75 p.
  • A magyarországi latinság helye az egyetemes latinságban. In: Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Budapest, 1938.
  • Egy forrás két történetszemlélet tükrében : István király Intelmei. In: Századok, 1942. pp. 43–64.
  • Kolozsvár város és a magyar színügy kapcsolatai a XIX. század elején. In: Kolozsvári Szemle, 1942. pp. 14–24.
  • Mikor született Mátyás király? Kolozsvár, 1943. 20 p. (Kolozsvári Szemle, 1943/3; A Kolozsvári Szemle könyvtára 10.)
  • Megoldandó kérdések az Intelmekben. In: Századok, 1943. pp. 1–40.
  • Eszmény és valóság Árpád-kori királylegendáinkban. Kolozsvár, 1944. (ETF 187.) 49. p.[1]
  • Emlékezés Bél Mátyásra 1684-1749. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve II. 1981. Budapest, 1982.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]