Gundobad burgund király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gundobad
Burgund király
Uralkodási ideje
473516
Elődje I. Chilperich
Utódja Szent Sigismund
Életrajzi adatok
Született kb. 452
Elhunyt 516
Édesapja Gunderich burgund király
Házastársa Karistina
Gyermekei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gundobad témájú médiaállományokat.

Gundobad, vagy Gundobald (452 körül[1]516) a burgundok királya 473-tól haláláig. Gunderich legidősebb fia.[1] Lyonban nevelkedett[1] és nagybátyja, Chilperich után lett király.[1]

Élete[szerkesztés]

Itáliában[szerkesztés]

472-ben Ricimer mellett a burgund csapatokat vezette Itáliában,[1] ezért Olybrius római császár patríciussá és nagybátyja helyettesévé tette.[1] egy rövid interregnum alatt Gundobad volt a Nyugatrómai Birodalom ura,[1] és barátját, Glyceriust kiáltatta ki császárnak.[2]

Szerződés Theuderichel[szerkesztés]

Többéves itáliai tartózkodás után tért vissza Burgundiába, de amikor Theuderich Odoaker ellen vezette a seregét, újra visszatért.[3] Ekkor Theoderich ajándékokkal, ígérettel valamint egy házassági szerződéssel a maga oldalára állította Gundobadot és leányát Ostrogothát el is jegyezte Gundobad fiával Sigismunddal.[3] Mivel házasság egyre késett, ezért a burgundok kirabolták Liguriát, Aemiliát és sok foglyot ejtettek.[3]

Theuderich ekkor Epiphanus páviai püspököt küldtek követségbe, aki arra hivatkozott, hogy öregsége ellenére átkelt télen az Alpokon, majd felidézte azokat a szolgálatokat, amiket Gundobad tett Itáliában és amelyekért elismerést is kapott.[3] Ezután kérte a foglyok váltságdíj nélküli hazabocsátását.[3] Gundobad megígérte a foglyok ingyenes hazaengedését, kivéve azokat, akiket fegyverrel fogtak el, őértük egy csekély váltságdíjat kért, amit a lyoni Syagrii család vállalt.[3] Egyetlen napon 400 hadifogoly hagyta el a várost, és összesen mintegy hatezret engedtek el.[3] Gundobad kompenzálásként egy olyan napórát kért, amilyet Rómában látott.[3] Theuderich Boethiust bízta meg az óra elkészítésével, és Cassiodorussal szállíttatta el.[3]

Törvényhozás[szerkesztés]

Gondobad legfontosabb uralkodói tette törvényhozói munkássága.[3] A Lex Burgundionum vagy Lex Gundobada, amelyik "Gambetta törvényeként" vált ismertté több kodifikálási periódust fog át.[3] Az első törvénykönyv, mely a szóbeli hagyományban állt szokásjog írásba foglalása, még Chilperich király idejében készült.[3] Az Új Törványkönyvében Gundobad összegyűjtötte az összes törvényt és rendelkezést.[3][a 1]

Vádak Gundobad ellen[szerkesztés]

Gundobadot testvéreinek meggyilkolásával is megvádolták.[4] Tours-i Szent Gergely ezt írja róla A frankok történetében:

"Gundiok, aki Athanarik, a keresztényeket üldöző király véréből származott, lett a burgundok királya. Négy fia volt: Gundobad, Godegisel, Hilperik és Godomar. Gundobad öccsét, Hilperiket kardjával átszúrta, feleségét pedig, nyakára követ kötve, vízbe fojtatta, két leányát száműzte, közülük az idősebb Mukruna apáca lett, a fiatalabb, Klotild a frank király felesége."[4]

Gergely azt is elmondja, hogy miután Godegisel elárulta fivérét és csatlakozott a frankokhoz, Vienne-be zárkózott.[4] Gundobad megostromolta a várost, lemészároltatta a lakosságot és az eretnekek templomába menekült Godegiselt megölték, egy ariánus püspökkel együtt.[4] Godomarról Gergely nem mond semmit, de ő egy darab együtt uralkodott Gundobaddal, udvarát Genfben tartotta.[4] Mivel Godomar fiatalon halt meg, ezért az ő halálával is Gundibadot vádolták meg.[4]

Valójában nem lehet tudni, mennyire voltak igazak a vádak.[4] Mindenesetre azzal számolni kell, hogy a barbár királyságokban a családi gyilkosságok meglehetősen sokszor fordultak elő anélkül, hogy ez a korabeli emberekben túl nagy megbotránkozást keltett volna.[4]

Vallás és kultúra Gundobad udvarában[szerkesztés]

Gundobad magát a római császár megbízottjának tekintette, országát pedig a Római Birodalom részének.[4] Genfben két felirattöredék is utal az építkezéseire[4] Lyonban a császári palotában lakott, ahol a provincia fő kormányzójának volt a hivatala. Udvarában megfordultak a galloromán arisztokrácia és a szenátori rend tagjai is.[4] Udvarához tartozott Heraclius, a költő, Pantagatos questor és vienne-i rétor, és sok prudentes, akik a törvényhozásban segítettek. Ennodius dicsérte Gundobad ügyességét a beszédben.[4]

Dél-Galliában az iskolák egészen 6. század végéig fennmaradtak,[4] de ez inkább a helyiek érdeme volt, köztük Vienne püspökéé, Szent Avitusé.[5] A püspök levelezése más főpapokkal alkotják a korabeli kulturális élet legjelentősebb forrását.[6] Egyik fő célkitűzése volt az ariánus burgundok megtérítése.[6]

Gundobad azért érdeklődött a vallás kérdései iránt, mert meg akarta érteni a katolicizmus és az arianizmus közti különbségeket.[6] Főleg a Szentháromság és a Biblia egyes szövegeinek a kifejtését kérte Avitustól és Heracliustól, akik a király megtérésén fáradoztak, azonban ő élete végéig ingadozott a katolikus és az ariánus hit között.[6] Avitus egy levelében írja, hogy Gundobad titokban hajlandó lett volna áttérni katolikus hitre, de ezt Avitus nem fogadta el.[6][a 2]

Gundobad király 516-ban halt meg, sírjának nem maradt nyoma.[6]

Karistina királyné[szerkesztés]

Felesége, Karistina katolikus volt.[6] Sírfelirata jámbor és kegyes királynőnek mondja, aki a szegények anyja, a trónon erényekkel teljes, és bíbor ruhája, mosolygó arca mögé rejtette böjttel és sanyargatással gyötört testét.[6] Osztozott a király gondjaiban, tanácsaival segítette őt, és kegyelmet kért a bűnösöknek.[6] Igaz hitben nevelte gyermekeit és unokáit.[6] Halálakor, 506-ban az általa alapított Szent Mihály-bazilikában temették el.[6]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. a) A többi barbár joghoz képest a burgund jog erős római befolyás alatt állt. A törvény részletesen felsorolja a bűnesetekért fizetendő büntetéspénzeket. Ezek összege lopás esetén az ellopott dolog értéke szerint változott, míg halálbüntetést csak nagyobb haszonállat vagy rabszolga megölésért róttak ki. Testi fenyítést csak rabszolgák esetén alkalmaztak. A vérbosszúval szemben a gyilkost vérdíj fizetésére kötelezték, az összeg a sértett társadalmi státuszától függött. A törvénykönyv apróra részletezi a kisebb testi sértésekért fizetendő büntetéseket is. Később a vérdíjak összegét minden kategóriában a felére csökkentették.
    b) Az Új Törvénykönyvben Gundobad összegyűjtötte az összes törvényt és rendelkezést. A mű előszavában a király az alattvalóihoz így szól: "Miután nagyjainkkal megtanácskoztuk mindazt, ami szükséges népünk hasznára és nyugalmához, hogy őseink és saját törvényeink megőriztessék, elhatároztuk, hogy kiválasztjuk azokat, amelyek elődeink és a mi véleményünk szerint a leginkább látszanak megfelelni a becsületnek, a rendnek, az észszerűségnek és az igazságosságnak, s ezekből törvényt alkottunk, hogy az örökké megmaradjon." Az új törvénykönyv szigorú szankciókat írt elő a korrupció ellen is, és Gundobad arra is törekedett, hogy a római és a burgund lakosság egyforma elbírálás alá essen ["Minden hivatalnok és bíró egyenlően és igazságosan ítéljen úgy a burgundok, mint a rómaiak ügyében, megfelelően a törvényeknek."], ezért minden városban egy római és egy burgund gróf együtt ülésezett. A törvény szabályozta továbbá a földek felosztását, a birtoklást és rendelkezett a politikai szervezetekről is. (48–49. oldal)
  2. "Írva van: »Aki megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Atya előtt...« – kezdte válaszlevelét a szent püspök, majd így folytatta: "Ami téged illet, aki király vagy, nem kell tartanod senki szemrehányásától és te mégis félsz néped lázadásától... Te vagy a nép vezére és feje, s nem a nép a tiéd. Amikor háborúba mész, te vezeted a sereget, és az követ téged, ahová indulsz. Tehát inkább megfelel, hogy te haladj a nép előtt hirdetve az igazságot, mintsem hogy az megmaradjon a tévedések mocsarában."

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok, Kossuth Könyvkiadó, 1994, ISBN 963-09-3695-X, 47. oldal
  2. Barbár királyok, 47–48. oldal
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m Barbár királyok, 48. oldal
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m Barbár királyok, 49. oldal
  5. Barbár királyok, 49–50. oldal
  6. ^ a b c d e f g h i j k Barbár királyok, 50. oldal


Előző uralkodó:
Gunderich
Burgund király
473516
Következő uralkodó:
Zsigmond