Gulyás Pál (könyvtáros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Gulyás Pál irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Gulyás Pál (egyértelműsítő lap).
Gulyás Pál
Életrajzi adatok
Született1881. január 5.
Budapest
Elhunyt1963. május 30. (82 évesen)
Budapest
SírhelyÚj köztemető
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Szakterületbibliográfia, irodalomtörténet, könyvtártudomány, lexikográfia
Jelentős munkái• Népkönyvtári címjegyzék
• Magyar írók élete és munkái I–VI.
• A bibliográfia kézikönyve
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Pál témájú médiaállományokat.

Gulyás Pál (Budapest, 1881. január 5. – Budapest, 1963. május 30.) irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros, lexikográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fő műve a Szinnyei József hasonló művét folytató, kiegészítő Magyar írók élete és munkái – új sorozat című hatalmas lexikon-sorozat, amelynek első 6 kötete 1939 és 1943 között jelent meg. A második világháború után abbamaradt a sorozat kiadása, csak a rendszerváltást követően (1990 és 1995 között) készítette el Viczián János a szerző jegyzeteiből a VII-től a XIX. kötetig tartó részt. E sorozat a – tágan értelmezett – magyar írók (szépíró, költő, tudós, filozófus, hittudós stb.) életrajzát és műveinek jegyzékét tartalmazza, különös hangsúllyal a 20. század első felére. (Szinnyei műve 1914-ben zárult le.)

A könyvnyomtatás Magyarországon… c. művéből Bornemisza Péter Postilla c. prédikációi, III. k. címlap
A IV. kötet…
Az V. könyv ajánlása

Életpályája[szerkesztés]

Francia szakos bölcsészként indult, majd a magyar könyvtártan és bibliográfia neves művelője lett. 1898. november 16-tól az akkor még a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Széchényi Könyvtárban napidíjasként a nyomdai kötelespéldányok irodájában dolgozott. Az itt eltöltött évek alatt szerezte meg 1902-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bölcsészdoktori oklevelet, majd 1903-ban a francia–magyar szakos tanári oklevelet. Az Esztegár László halálát követő besorolási előléptetéssel 1905-ben segédőri, 1908-ban könyvtárosi kinevezést kapott.

Az 1898-tól 1913-ig népkönyvtárosok részére szervezett könyvtárosképzésben a bibliográfiai ismereteket oktatta. Elsősorban Hollandiában tett tanulmányútjának tapasztalatait felhasználva hozta nyilvánosságra 1912-ben a cédularendszerű magyar tudományos bibliográfiára vonatkozó tervezetét. 1914-ben a budapesti egyetemen könyvtártanból magántanári képesítést szerzett, a könyvtörténet és a bibliográfia szűkebb területén tartott előadásokat.

1916-tól a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének jegyzője és másodelőadója volt. Értékes tanulmányai, szakképzettsége, angol, francia és német nyelvismerete, továbbá a könyvtári munkákban való teljeskörű jártassága következtében kinevezésekor a múzeum vezetése mellőzte az egyébként szokásos nyilvános pályázatot és vizsgát. 1912-től kezdetben Kollányi Ferenccel, majd 1924-ig egyedül szerkesztette a Magyar Könyvszemle című folyóiratot. A munkatársak közül főként ő volt az, aki ebbe a bibliográfiai munka körébe tartozó kiadványokról alapos recenziókat írt, s foglalkozott a katalogizálás különböző kérdéseivel. Az 1920-as években a Corvinában átvette a megjelenő nemzeti bibliográfia szerkesztését.

A budapesti egyetemen 1922-től címzetes nyilvános rendkívüli tanár, az 1935-ben megalakult Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete által 1937-től szervezett könyvtáros-tanfolyam ügyvezetője és egyik előadója volt.

1923-ban az OSZK főkönyvtárosává, 1934-ben igazgatójává nevezték ki. 1937-ben vonult nyugdíjba.

A Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben levelező, 1946-ban rendes tagjává választotta. Akadémiai tagságától 1949-ben megfosztották, de 1989-ben posztumusz rehabilitálták.

A Gulyás-lexikon[szerkesztés]

Az 1920-as években fölmerült a Szinnyei-lexikon folytatásának szükségessége, ám csupán egy kötet jelent meg Gulyás Pál szerkesztésében 1925–1929 között (6 füzetre bontva): Magyar életrajzi lexikon. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata. 1. kötet, Aáchs–Bacher.

Az 1930-as évek közepétől ismét Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (1891–1914) című, a századfordulóig adatokat tartalmazó, alapvető forrásmunka folytatásán dolgozott. 1939–44 között az „A–Dz” betűtartományban hat kötet jelent meg Gulyás szerkesztésében.

További gyűjtése kéziratban maradt, s az MTA Könyvtára őrzi. 1990–2002 között Viczián János sajtó alá rendezte „E”-től „Ö” betűig a cédulákat, kiegészítve a Gulyás haláláig terjedő adatokkal. A hiányzó „P–Zs” betűtartomány cédulái pedig digitalizálva (beszkennelve) érhetők el az MTA Könyvtár és Információs Központ honlapján.[1]

Viczián János 2013-ban elhunyt, a Gulyás-lexikon hátralévő anyagát pedig 2024-től fia, Viczián Botond gépészmérnök rendezi sajtó alá és jelenteti meg magánkiadásban (180 példányban, akárcsak az eredeti Gulyás).[2]

Művei[szerkesztés]

Népkönyvtári címjegyzék
  • Id. Péczeli József élete és jellemzése. Budapest, 1902 (doktori értekezése)
  • Baïf verstani reformkísérlete. Budapest, 1904
  • A könyvkötés technikája. Budapest, 1904
  • De Maistre József gróf. Budapest, 1905
  • A modern nyomtatványok könyvészeti leírásának szabályai. In: Magyar Könyvszemle, 1906. 335–344. oldal.
  • Les bibliothéques populaires de la Hongrie. Besançon, 1907
  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában levő aldinák. Tizenhat szövegképpel és egy melléklettel; Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, Bp., 1908 (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke)
  • Északnémet népkönyvtárak. Budapest, 1908
  • Bibliográfiai rendszerek, 1-2.; Stephaneum Ny., Bp., 1908–1909
  • Népkönyvtári intézmények Párisban és Londonban. Budapest, 1909
  • A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Gyakorlati kézikönyv népkönyvtárak és kisebb közkönyvtárak kezelői számára; A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége, Bp., 1909 (Múzeumi és könyvtári kézikönyvek)
  • Magyar vonatkozású francia népkönyv a XVI. századból; Stephaneum Ny., Bp., 1909
  • Páris tudományos közkönyvtárai, 1-3.; Stephaneum Ny., Bp., 1909–1910
  • Népkönyvtári címjegyzék. A népkönyvtárak és kisebb közkönyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke; Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, Bp., 1910
  • Voltaire és Shakespeare. Budapest, 1910
  • Könyvészeti tanulmányok 1. Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához; szerzői, Bp., 1911
  • Balzac és a heraldika. A Comédie humaine címerkönyve; Franklin Ny., Bp., 1911
  • Le biblioteche popolari ungheresi e l'attività dello stato. Milánó, 1911
  • Könyvészeti tanulmányok 2. Az Elzevierek Reszpublikái és rokonkiadványok a Magyar Nemzeti Múzeumban; szerzői, Bp., 1912
  • Könyvészeti tanulmányok 3. Egy felsőmagyarországi könyvkötőcsalád följegyzéseiből; szerzői, Bp., 1912
  • A németalföldi könyvesházak és velük rokon intézmények; Athenaeum Ny., Bp., 1913
  • Magyar szépirodalom idegen nyelven a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában; MNM Könyvtára, Bp., 1915 (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke)
  • Mátyás király könyvtára; Franklin, Bp., 1916
  • Könyvtári problemák; szerzői, Bp., 1917
  • Magyar szépirodalom idegen nyelven a Magyar Nemzeti Múzeum naptárgyűjteményében; MNM Könyvtára, Bp., 1920 (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke)
  • Kommunista könyvtárpolitika. Budapest, 1922
  • A könyv sorsa Magyarországon a legrégibb időktől napjainkig; Stephaneum Ny., Bp., 1923–1924
  • A könyvek és könyvtárak hajdan és most; Magyar Jövő, Bp., 1924 (A Zászlónk diákkönyvtára)
  • Franz von Kazinczy und die ungarische Buchkunst. Mainz, 1925
  • Ady Endre élete és munkái. Bibliografiai tanulmány; összeáll. Gulyás Pál; Lantos, Bp., 1925
  • Magyar életrajzi lexikon. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata. 1. köt. Aáchs–Bacher; Lantos, Bp., 1925–1929 [6 füzetben]
  • Brunetière Ferdinand válogatott kritikai tanulmányai; ford. Gulyás Pál; Franklin, Bp., 1927 (Kultúra és tudomány)
  • Bibliotheca Corvina. Budapest, 1927
  • A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században; OSZK, Bp., 1931
  • Bibliográfiai és könyvtári szakrendszerek. Gulyás Pál előadásának vázlata; Diószegi, Bp., 1937 (Könyvtári előadások)
  • Hogyan készül a Magyar Írók új sorozata?; szerzői, Bp., 1939
  • Magyar írók élete és munkái. Megindította id. Szinnyei József. Új sorozat; Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Bp., 1939–1944; I–VI. kötet hasonmás kiad. 1990–1995; VII–XIX. kötet. sajtó alá rend. Viczián János, 1990–2002; XX. kötettől sajtó alá rend. Viczián Botond, 2024–.
  • Sámboky János könyvtára. Budapest, 1941. Új kiad.: A Zsámboky-könyvtár katalógusa (1587); szerk. Monok István, bibliográfia összeáll. Varga András, bev. Ötvös Péter; Scriptum, Szeged, 1992 (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez)
  • A bibliográfia kézikönyve. Bevezetés a könyvészetbe, 1-2.; MNM Széchényi Könyvtára, Bp., 1941–1942
  • Magyar írói álnév lexikon. A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei; Akadémiai, Bp., 1956
  • A könyv sorsa Magyarországon, 1-3.; OSZK, Bp., 1961
  • A bibliográfia kézikönyve. A legfontosabb bibliográfiai segédkönyvek; előszó Kozocsa Sándor, függelék Gazda István, név- és tárgymutató Dallosné Iványi Ágnes; Könyvért, Bp., 1984 (Tudománytár) [függelékkel ellátott hasonmás kiad.]
  • Sz. Debreczeni Kornélia: Magyar írói álnév lexikon. A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Gulyás Pál lexikonának kiegészítése; PIM, Bp., 1992
  • Az Elzevierek reszpublikái és rokonkiadványok a Magyar Nemzeti Múzeumban [1912, hasonmás], 1994

Számos cikket írt magyar, német, francia és olasz nyelven hazai és külföldi folyóiratokba és szaklapokba.

1974. július 19-től végrendeletileg a Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik 32 397 darab dokumentumot kitevő hagyatékát (naplószám: V.: 926/130/963.).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gulyás_Pál_(könyvtáros)&oldid=26973410”