Guarino Guarini
| Guarino Guarini | |
.jpg) | |
| Született | Camillo Guarino Guarini 1624. január 17.[1][2][3][4][5] Modena[6] |
| Elhunyt | 1683. március 6. (59 évesen)[7][1][8][9][3] Milánó[6] |
| Állampolgársága | olasz[10] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Guarino Guarini témájú médiaállományokat. | |
Camillo Guarino Guarini (Modena, 1624. január 17.[1][2][3][4][5] – Milánó, 1683. március 6.[7][1][8][9][3]) a piemonti barokk olasz építésze, Torinóban, valamint Szicíliában, Franciaországban és Portugáliában dolgozott. Theatinus pap, matematikus és író is volt.[11]
Építészként
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Radikális barokk stílusát architectura obliqua néven ismerik. Munkássága az olasz barokk szerkezettervezés végső vívmánya, kőben megalkotva azt, amit ma vasbetonban is alkotnak.[12]
Guarini az olasz késő barokk vezető mestere volt Észak-Olaszországban, ahol 1666-tól dolgozott. Fő művei itt születtek. Építészként főleg Francesco Borromini hatott rá.
Úgy alaprajzi megoldásai, mint homlokzatai csapongó fantázia és lendületes forma- és vonalgazdagságáról tanúskodnak. Teljesen kerüli az egyenes, nyugodt vonalak egyhangúságát és sorsa úgy fordult, hogy tehetsége csillogtatására bőven nyílt alkalom. Torinóban a savoyai hercegek látták el munkával: a Palazzo Carignana, a San Lorenzo templom, az Accademia, a dóm királyi kápolnája dús dekoráló kedvet és ebben az olasz barokk legnagyobb pompáját mutatják.[13]
Legfontosabb eredményei közé tartozik a Szent Lepel kápolna (Cappella della Sindone) a torinói katedrálisban, a Carignano-palota és a San Lorenzo-templom. Mindhárom Torinóban található.
Építészeti művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Somaschi Atyák temploma (Messina, megépítetlen projekt)
- A Santissima Annunziata homlokzata és a szomszédos Theatine palota (Messina, az 1908-as földrengésben elpusztult)
- Sainte-Anne-la-Royale (1662-ben épült, 1823-ban elpusztult)
- Santa Maria della Divina Providenca (Lisszabon, az 1755-ös földrengésben pusztult)
- San Filippo Neri (Juvarra fejezte be)
- Colegio dei Nobili (1678, Torino)
- Lepel-kápolna a torinói katedrálisban (1668–94)
- San Lorenzo királyi templom (1668–87, Torino)
- Racconigi kastély (1676–84, Racconigi)
- Palazzo Carignano (1679–1685, Torino)
- Santuario della Consolata (később mások által helyreállított)
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A torinói katedrális Sacra Sindone (Szent Lepel) kápolnája
A Sacra Sindone (Szt. Lepel) kápolna. Kupola alatti tér
Aracoeli Santa Maria-templom. 1743. Vicenza
Castello Racconigi (bővítés és részleges átépítés után). 1678. Piemont
Palazzo Carignano homlokzata. 1679–1685. Torino
A Santissima Annunziata (Szent Angyali üdvözlet) templom. 1660. Messina (az 1908-as földrengés elpusztította)
San Lorenzo templom. 1668–1687. Torino
San Lorenzo templom
Belső
Santuario della Consolata (Vigasztaló Szűzanya temploma). 1678. Torino
.png)
Publikációi
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A világi építészetet rendszerbe foglaló műve, az Architettura civile az olasz barokk legfontosabb építészelméleti kiadványa.[14]
- La Pietà trionfante, tragi-comedia morale (olasz nyelven). Messina: Giacomo Mattei. 1660.
- Placita philosophica (latin nyelven). Paris: Denys Thierry. 1665.
- Euclides adauctus et methodicus mathematicaque universalis (latin nyelven). Turin: typis B. Zapatae. 1671.
- Modo di misurare le fabbriche (olasz nyelven). Turin: Eredi Gianelli. 1674.
- Compendio della sfera celeste (olasz nyelven). Turin: Giorgio Colonna. 1675.
- Trattato di fortificazione, ibid., 1676, in-4°.
- Leges temporum, et planetarum quibus civilis, et astronomici temporis lapsus primi mobilis, et errantium decursus ordinantur atque in tabulas digeruntur ad longitudinem Taurinensem gr. 30.46' et latitudinem gr. 44.49' (latin nyelven). Turin: eredi Carlo Giannelli. 1678.
- Cœlestis mathematicæ pars Ia et IIa (latin nyelven). Milan: ex typographia Ludovici Montiae. 1683.
- Disegni d'architettura civile, et ecclesiastica (olasz nyelven). Turin: Eredi Gianelli. 1686.
- Architettura civile divisa in cinque trattati, opera postuma, 2 vols., Turin, 1737.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 "Dizionario Biografico degli Italiani" (olasz nyelven). 1960.
- 1 2 "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 3 4 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 Peter Stein (2017. december 13.). "Guarini, Guarino". Grove Art Online (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T035293.
- 1 2 various authors: Biographisches Lexikon zur Geschichte der böhmischen Länder. (németül) (hely nélkül): R. Oldenbourg Verlag. Hozzáférés: 2025. október 27.
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- 1 2 "Guarino Guarini". RKDartists (holland nyelven).
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "archINFORM" (német nyelven).
- ↑ McQuillan, James, "Guarino Guarini", in O'Connor, John J.; Robertson, Edmund F. (eds.), MacTutor History of Mathematics Archive, University of St Andrews
- ↑ Meek, H. (2009). "Guarini, Guarino". The Oxford Companion to Architecture. Oxford University Press
- ↑ Tolnai Új Világlexikona 6. (Budapest, 1927)
- ↑ "Építésztörténet - barokk" (PDF). Hozzáférés: 2025.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)