Guarianthe aurantiaca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guarianthe aurantiaca
Virágos példány
Virágos példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Kosborfélék (Orchidaceae)
Alcsalád: Epidendroideae
Nemzetség-
csoport
:
Epidendreae
Alnemzetség-
csoport
:
Laeliinae
Nemzetség: Guarianthe
Dressler & W.E. Higgins (2003)
Faj: G. aurantiaca
Tudományos név
Guarianthe aurantiaca
(Bateman ex Lindl.) Dressler & W.E. Higgins
Szinonimák
  • Amalia aurantiaca (Bateman ex Lindl.) Heynh.
  • Broughtonia aurea Lindl.
  • Cattleya aurantiaca (Bateman ex Lindl.) P.N.Don
  • Epidendrum aureum (Lindl.) Lindl.
  • Laelia aurantiaca (Bateman ex Lindl.) Beer
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Guarianthe aurantiaca témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Guarianthe aurantiaca témájú médiaállományokat és Guarianthe aurantiaca témájú kategóriát.

A Guarianthe aurantiaca az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Guarianthe aurantiaca eredeti előfordulási területe Közép-Amerika. Mexikó és Costa Rica között közönségesnek és gyakorinak számít.[1] Manapság világszerte közkedvelt dísznövény.

Megjelenése[szerkesztés]

Eme trópusi kosbor virágzata 3-11 darab arancssárgás-vörös virágból tevődik össze. A termesztett változatok színe a sárgától a sötétvörösig változhat. A természetes élőhelyén decembertől májusig - főleg márciusban - virágzik.

A diploid kromoszómaszáma 2n = 40.[2][3]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kew World Checklist of Selected Plant Families
  2. page 252. Leonardo P. Felix and Marcelo Guerra: "Variation in chromosome number and the basic number of subfamily Epidendroideae (Orchidaceae)" Botanical Journal of the Linnean Society 163(2010)234-278, The Linnean Society of London
  3. Effects of Orchinol, Loroglossol, Dehydroorchinol, Batatasin III, and 3,4'- Dihydroxy-5-Methoxydihydrostilbene on Orchid Seedlings. Katherine A. Hills, Albert Stoessl, Allison P. Oliva and Joseph Arditti, Botanical Gazette, September 1984, Vol. 145, No. 3, pages 298-301 (link)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Guarianthe aurantiaca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Guarianthe aurantiaca című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

  • Guarianthe aurantiaca (Bateman ex Lindl.) Dressler & W.E.Higgins Plants of the World Online
  • Behar, M (n.d.) Orchids of Guatemala. Iconos. pp 10–33
  • Dressler, R. (1999) Revista Orquideófilo vol 7. Nº2. pp 12–14
  • Guzmán G (1991) CATTLEYA GUATEMALENSIS EN EL PEDREGAL DE SAN ISIDRO. Boletín A.S.O Nº 4
  • Guzmán G (1991) Variedades Albas en el Salvador. Boletín A.S.O No 1, 2 y 3
  • Pupulin F (2005) Vanishing Beauty - Native Costa Rican Orchid
  • Salazar, G (1990).Cattleya aurantiaca. Icones orchidacearum
  • Variedades Flavas en el Salvador. Conferencia dictada por el Dr. Gelio Guzmán ante los socios de la ASO el 28 de marzo de 1993
  • Van den Berg et col (2000) Lindeyana 15(2) pp 96–115
  • Withner, C (1995) The cattleyas and their Relatives. Vol I. Prentice Hall.
  • Colaboración especial con el autor de Martín Battiti, orquideólogo Hondureño-Argentino el cual corroboró la mayor parte de la información sobre la G. aurantiaca de Honduras.
  • Colaboración especial con el autor de Jorge Luís López Mora , orquideólogo costarricense perteneciente a la A.C.O.
  • Colaboración especial con el autor de Luis Uribe, orquideólogo Mexicano residenciado en Nayarit con amplia experiencia de la especie in situ.