Guanajuato (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Guanajuato
Guanajuato címere
Guanajuato címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
ÁllamGuanajuato
KözségGuanajuato
Alapítás éve1546
Községi elnökLuis Fernando Gutiérrez Márquez
Irányítószám36000
Körzethívószám473
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 72 237 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2000–2200 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-6)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 21° 01′ 04″, ny. h. 101° 15′ 24″Koordináták: é. sz. 21° 01′ 04″, ny. h. 101° 15′ 24″
Guanajuato (Guanajuato)
Guanajuato
Guanajuato
Pozíció Guanajuato térképén
Guanajuato honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Guanajuato témájú médiaállományokat.

Guanajuato a mexikói Guanajuato állam fővárosa és hatodik legnépesebb városa.[2] Történelmi belvárosát és a szomszédos bányaterületet az UNESCO 1988-ban a Világörökség részévé nyilvánította.[3] A település különlegessége a belváros alatt húzódó kiterjedt alagútrendszer, melyet megnyitottak a jármű- és gyalogos forgalom számára.[4]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Guanajuato Mexikó közepén, a Vulkáni-kereszthegység és a Mexikói-fennsík találkozásánál fekszik: maga a város a hegyek közé épült, de tőle közvetlenül délre már síkvidék terül el a tengerszint felett kb. 1900 m-rel. Fő folyója a Guanajuato, ebbe a völgyek időszakos vízfolyásai torkollanak.[5]

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata meleg, de nem rendkívül forró: minden hónapban mértek már 28 °C fölötti hőmérsékletet, de az abszolút rekord nem érte el a 39 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 14,6 és a májusi 22,3 fok között változnak. Fagyok novemberben és a téli hónapokban időnként előfordulnak, az eddigi leghidegebb mért érték -4,0 °C volt. Az évi átlagosan 733 mm csapadék időbeli eloszlása rendkívül egyenetlen: a téli és tavaszi hónapok szárazak, míg a júniustól szeptemberig tartó mindössze 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség kb. 80%-a.

Guanajuato éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)28,933,634,737,038,937,234,134,533,534,029,829,738,9
Átlagos max. hőmérséklet (°C)22,324,127,129,430,628,726,926,826,125,524,222,626,2
Átlaghőmérséklet (°C)14,616,018,420,822,321,720,520,419,918,616,615,018,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)6,97,99,712,214,014,714,114,113,811,79,07,511,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−1,5−2,00,35,58,09,010,49,04,82,2−4,0−4,0−4,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)16129842137180149123361010733
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[6]


Közlekedés[szerkesztés]

A város nem tartozik a legfontosabb országos közlekedési csomópontok közé, mindössze egy szövetségi főút halad át rajta, a 110-es, mely az állam északkeleti részén fekvő Cañada de Moreno városát köti össze a Irapuatóval, majd halad tovább a Csendes-óceán irányába.[7]

Guanajuato nemzetközi repülőtere a várostól légvonalban több mint 20 km távolságban, Silao városán is túl fekvő Guanajuato nemzetközi repülőtér (más néven Aeropuerto del Bajío).[8]

A városon belüli közlekedés különlegessége, hogy a belváros alatt számos alagút található, melyekben (egyirányú) gépkocsiforgalom halad, de a járatok a gyalogosok számára is nyitottak.[4]

Népesség[szerkesztés]

Guanajuato egész Mexikó egyik legkisebb állam-fővárosa, ráadásul az országos folyamatokkal ellentétben a népesség nem növekszik folyamatosan, hanem hullámzik: bizonyos időszakokban nő, máskor csökken. Ezeket a változásokat szemlélteti a következő táblázat:[2]

Év Lakosság
1990 73 108
1995 69 970
2000 74 874
2005 70 798
2010 72 237

Története[szerkesztés]

A terület első őslakói az otomik voltak, akiket később a csicsimékek szorítottak ki. A spanyolok megérkezése után, 1546-ban Antonio de Mendoza alkirály rendeletére alapították meg a települést a nemrég feltárt gazdag bányák közelében, Real de Minas de Guanajuato néven. Az önkormányzat megalakulása után első polgármestere Preafán de Rivera lett, ekkor a falu a Santa Fe Real de Minas de Guanajuato nevet vette fel.

1679-ben Enrique de Rivera alkirály rendeletére megkapta a villa rangot, 1741-ben pedig V. Fülöp spanyol király elrendelte a muy noble y leal ciudad („nagyon nemes és hűséges város”) cím odaítélését is.[9]

Csata az Alhóndiga de Granaditasnál 1810. szeptember 28-án

Guanajuato a 19. század elején a mexikói függetlenségi háború kezdeti szakaszának fontos helyszíne volt. Itt vívták 1810. szeptember 28-án a felkelés egyik legelső csatáját, melynek során a felkelők bevették az Alhóndiga de Granaditas nevű magtárat, ahol korábban a spanyolhű csapatok rendezkedtek be.[10] Alig két hónappal később azonban a királypárti Félix Calleja csapatai visszaszerezték a Ignacio Allende serege által védett várost.[11] 1821. március 24-én Luis de Cortázar és Anastasio Bustamante vették be Guanajuatót, július 8-án pedig itt is kihirdették a függetlenséget. 1824-ben Guanajuato állam megalakulásakor annak fővárosa lett.[9]

1828-ban a Colegio de la Purísima Concepción az állam oktatási intézményévé vált, később ebből alakult ki a Guanajuatói Egyetem. 1848-ban a mexikói–amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgó-i békével elégedetlen Mariano Paredes, Manuel Doblado és Celedonio Domeco Jarauta fegyveres csapataikkal megszállták Guanajuatót, azonban felkelésük hamarosan elbukott, Jarautát ki is végezték.

1858. január 19-én Benito Juárez a városba érkezve ideiglenesen Mexikó fővárosává tette Guanajuatót. 1863 decemberében az imperialisták csapatai vonultak be ide, ugyanezen hónap 9-én pedig a francia hadsereg. 1864. szeptember 8-tól kezdve 8 napig Guanajuatóban tartózkodott Miksa császár és felesége, Sarolta. A köztársaságiak 1868. január 26-án vették vissza a várost Florencio Antillón vezetésével.

A város gazdasága 1876-ban indult igazán fejlődésnek, amikor külföldi befektetők jelentős mértékben növelték a helyi bányászat teljesítményét. És bár 1900-ban bezárt a városi pénzverde, 3 évvel később számos, a mai napig jelentős épület nyílt meg, ráadásul avatásukon részt vett az elnök, Porfirio Díaz is: a Juárez Színház, az Esperanza-víztározó, a törvényhozó és végrehajtó testület palotája, valamint két emlékmű: a békéé és Miguel Hidalgóé.[9]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

A város színes házai

Guanajuato legfőbb vonzereje a világörökség részévé nyilvánított történelmi belváros és az alatta húzódó alagútrendszer. Itt található egész Mexikó egyik legjelentősebb történelmi múzeuma, a Guanajuatói Regionális Múzeum, melyet 1958-ban az Alhóndiga de Granaditas épületében rendeztek be,[10] de művészeti kiállításokon kívül[9] van a városban ásványtani múzeum[12] és természettudományi bemutató is.[13] Talán a legnevezetesebb múzeum viszont a Múmiamúzeum, ahol 111 múmiát állítanak ki, melyeket 1865 és 1989 között exhumáltak.[14]

Emlékművek[szerkesztés]

Az országszerte ismert nevezetes személyek és fogalmak (Hidalgo, Benito Juárez, a béke) emlékművei mellett helyi jellegzetességekkel vagy ritkaságokkal is találkozhatunk: emlékművet emeltek a városban El Pípila számára, aki az Alhóndiga de Granaditas 1810-es bevételének egyik bányász származású hőse volt, valamint Miguel de Cervantesnek és legismertebb hősének, Don Quijotének is. Megtekinthető továbbá Sóstenes Rocha szobra is, aki a reformháború és a francia megszállás elleni küzdelem helyi születésű alakja volt.[9]

Rendezvények[szerkesztés]

Don Quijote és Sancho Panza emlékműve

A szokásos vallási ünnepeken kívül a város legjelentősebb megemlékezését szeptember 28-án tartják az Alhóndiga de Granaditas bevételére emlékezve. Helyi hagyomány, hogy a húsvéti nagyhét elején a Jardín de la Unión parkban a városi férfi lakói virágokat ajándékoznak a nőknek.[9]

Guanajuato turisták számára legérdekesebb rendezvénye a Miguel de Cervantes emlékére tartott Festival Internacional Cervantino, azaz a Nemzetközi Cervantes Fesztivál, amely eredetileg irodalommal foglalkozott, ma már azonban mindenféle más művészettel is.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  3. Az UNESCO világörökségi oldala – Guanajuato (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  4. a b A belváros és az alagutak térképe (spanyol nyelven) (PDF). [2013. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  5. INEGI – Guanajuato község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
  6. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
  7. DGST adatbázis – Guanajuato útjai (spanyol nyelven) (PDF). [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
  8. A repülőtér az aeropuertos.net oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
  9. a b c d e f E-Local–INAFED kormányzati oldal – Guanajuato község (spanyol nyelven). [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
  10. a b A ma múzeumként működő Alhóndiga az INAH–CONACULTA adatbázisban (spanyol nyelven). [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
  11. La revolución de Independencia (spanyol nyelven) (PDF). [2013. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
  12. Az ásványtani múzeum a gtoexperience.mx oldalon (spanyol nyelven). [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  13. Az Alfredo Dugès természettudományos múzeum a Guanajuatói Egyetem oldalán (spanyol nyelven). [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  14. A Múmiamúzeum honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  15. A Cervantes Fesztivál honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]