Guanókormorán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Guanókormorán
Leucocarbo bougainvillii qtl2.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)
Nem: Phalacrocorax
Faj: P. bougainvillii
Tudományos név
Phalacrocorax bougainvillii
(Lesson, 1837)
Elterjedés
Guanay cormorant distribution map.svg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Guanókormorán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Guanókormorán témájú kategóriát.

A guanókormorán (Phalacrocorax bougainvillii) a madarak osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjéhez, ezen belül a kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) családjához tartozó faj.

Nevét a guanóról (ürülék), a nagyon értékes természetes trágyáról kapta. Tudományos nevét Louis Antoine de Bougainville, neves francia felfedező és természettudós tiszteletére kapta.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerikában Chile, Ecuador és Peru területén honos. Korábban előfordult Patagónia argentin felének csendes-óceáni részén is, de onnan kipusztult. Tengerpartok lakója.

Alapvetően egy helyben élő faj. Mivel a táplálékát jelentő halfajok a hideg Humboldt-áramlatban élnek az El Niño jelenséget követő években (amikor a tengeráramlás eltolódik) sokszor kénytelen elvándorolni északabbra, így észlelték már Ecuador, Kolumbia, sőt Panama területén is. Azokban az években, amikor kénytelen elvándorolni nem fészkel, így olykor több szaporodási időszak is kimaradhat.

Cormoran.de.bougainville1.jpg

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 78 centiméter. Feje, nyaka és testének felső része zöldesen fénylő fekete színű, míg testének alsó fele fehér. Arca csupasz és vörös. Lábai hússzínűek. Szeme körül fehér tollakból álló gyűrű látható.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj az otthonául szolgáló partok előtt elvonuló a hideg Humboldt-áramlat bőséges halmennyiségéből él. Elsősorban a szardellafélék családjába tartozó Engraulis ringens és Odontesthes regia halfajokat fogyasztja, melyek az áramlás legnagyobb mennyiségét adják.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészkelőidőszaka november és december hónapokban van. A megfelelő fészkelőhelyeken óriási kolóniákban költ. Egy nagyobb kolóniában egy négyzetméteren belül akár 3 fészek is lehet. A faj a legnagyobb guanótermelő madár. Telepein óriási mennyiségben, méteres vastagságban is felhalmozódhat a guanó. Fészkét is egyszerűen egy guanóból épített tölcsérszerű alakzat tetejére építi. Fészekaljanként 2-3 tojást rak és a jobb hal-ellátottságú években egy szülőpár fel is tudja nevelni az összes fiókát.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madár és egyéb fajok által felhalmozott guanó bányászata már nagyon régóta folyik. A huszadik századi óriási kitermelések azonban sokszor súlyosan károsították a fajt, mert nem voltak tekintettel a fészkelési időszakra. Emellett a nagyüzemi mértékű halászat beindulása is nagy veszteségeket okozott a madárnak. Az 1984-ben becsült mintegy 3 milliónyi madárnak mára csak mintegy 70%-a maradt meg. Mindezek miatt a Természetvédelmi Világszövetség a fajt a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába sorolja Vörös Listáján.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Guanay Cormorant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.