Guajakfa
| Guajakfa | |
 | |
| Guaiacum officinale | |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Rönkhossz | 1…2 m |
| Rönkátmérő | 0,3…0,6 m |
| Sűrűség | 1,3 g/cm³ |
| Zsugorodás | |
| Sugárirányban | 5,0 % |
| Húrirányban | 8,0 % |
| Keménység | |
| Rostra merőleges | 90 MPa |
| Rosttal párhuzamos | 160 MPa |
| Merevség | n. a. MPa |
| Szilárdság | |
| Nyomó | 100 MPa |
| Hajlító | 150 MPa |
| Nyíró | n. a. MPa |
A guajakfa a Guaiacum officinale, a Guaiacum sanctum és a Guaiacum guatemalense növényfajokból nyert faanyag. A fakereskedelemben előforduló legsűrűbb, legkeményebb anyag. Lignum vitae, „élet fája” néven is ismert, mivel sokféle gyógyszer alapanyagát szolgáltatta. A guaiacum nemzetséghez tartozó fajok a CITES 2. listáján, a veszélyeztetett fajok között vannak felsorolva. Kevésbé veszélyeztetett helyettesítő fafajai a Bulnesia arborea és a Bulnesia sarmientoi.
Egyéb kereskedelmi nevei: guajak, gaïac, guaiacum wood, guayacán, palo santo, Pockholz. Más fafajok anyaga mellett a guajakfára is alkalmazzák az angol ironwood (’vasfa’) és a greenheart (’zöld geszt’) elnevezést.
Az élő fa[szerkesztés]
Dél-Amerika északi részén, Közép-Amerikában, a Karib-térségben, Mexikóban fordul elő. Lassan növő, közepes nagyságú örökzöld fa, ritkán magasabb 10 méternél, rönkjének átmérője 50 cm körüli.
A faanyag[szerkesztés]
Szíjácsa keskeny, sárgás, nem használják. Gesztje élesen elkülönül, sötétbarna, a levegőn sötét szürkés-zöldes árnyalatot kap. Sárga erei lehetnek. A növekedési zónák hol felismerhetőek, hol nem. Balzsamos illata van, a felülete viaszos fényű.
A fa szövete szórt likacsú, a pórusok aprók, a szíjácson zöld pontocskákként látszanak. A bélsugarak egy sejtsor vastagságúak, emeletes felépítésűek, mint ahogy a parenchima, a farostok és az edények elemei is. Egy milliméterre 8–10 emelet jut.
Felhasználása[szerkesztés]
- Szárítás
- Lassan, nehezen szárad, könnyen reped. Állóképessége jó.
- Megmunkálás
- Keménysége, ridegsége, szabálytalan rostszerkezete miatt nehéz megmunkálni. A fa viasztartalma bizonyos fokig megkönnyíti a forgácsoló megmunkálást, de a ragasztást problematikussá teszi. Jól esztergálható. Nehezen hajlítható.
- Rögzítés
- Víztaszító tulajdonsága miatt a szokásos faragasztókkal nehezen ragasztható.
- Felületkezelés
- Jól polírozható.
- Tartósság
- Nagyon tartós, kopásálló, gomba- és rovarálló.
A magas viasztartalmú fát önkenő tulajdonsága alkalmassá teszi hajótengelyek, tengeralattjáró-tengelyek csapágyazására, fogaskerekek, gyalutalpak készítésére. Esztergályosmunkák, tekegolyók, kalapácsok anyaga. Gyantáját a gyógyszer- és szeszipar hasznosítja: likőrök ízesítésére, régebben szifilisz kezelésére használták, gyenge vizelet- és izzadsághajtó hatása van. A guajakgyanta illatszerek gyakori összetevője.
Források[szerkesztés]
- Aidan Walker: Identifying wood – ISBN 1-85076-755-6
- Hein Kobler: Trópusi fák (jegyzet)
További információk[szerkesztés]
- The Wood Database – Lignum Vitae Archiválva 2012. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben