Grosschmid Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grosschmid Lajos
Grosschmid Lajos.jpg
Született Grosschmid Lajos Ferenc Géza Gyula Mária
1886. április 21.
Nagyvárad
Elhunyt 1940. június 13. (54 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Szitányi Jolán Valéria Adél (h. 1913–1940)
Gyermekei Grosschmid Géza
Szülei Grosschmid Béni, Hoványi Jolán
Foglalkozása matematikus, egyetemi tanár
Iskolái Piarista Gimnázium (Budapest), Budapesti Tudományegyetem
Kitüntetései Károly-csapatkereszt
Sírhely Fiumei úti Nemzeti Sírkert [41-1-36]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grosschmid Lajos témájú médiaállományokat.

Nemes Grosschmid Lajos, teljes születési nevén: Grosschmid Lajos Ferenc Géza Gyula Mária (Nagyvárad, 1886. április 21.Budapest, 1940. június 13.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja (1932–1933), MTA-tag (l.: 1936. május 14.).

Családja[szerkesztés]

Édesapja Grosschmid Béni volt, anyja kőröstarjáni és hoványi Hoványi Jolán (1856–1937).[1] Unokatestvére volt Márai Sándor és Radványi Géza is. Felesége szitányi Szitányi Jolán Valéria Adél volt (1885–1945),[2] akivel 1913. október 21-én Budapesten a Ferencvárosban kötött házasságot.[3] 1918-ban született meg közös gyermekük, Grosschmid Géza egyetemi tanár, máltai lovag.[4]

Életútja[szerkesztés]

Budapesten tanult a piaristáknál. 1904-ben tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetemre jelentkezett, ahol 1911-ben sub auspiciis regis[m 1] szerzett matematika-természettan szakos tanári, illetve bölcsészdoktori oklevelet. Egyetemi évei alatt 1906-1907-ben önkéntes vártüzérként szolgált Pólában. 1911-ben és a következő évben az egyetem Elméleti és Alkalmazott Matematikai Intézetének tanársegéde volt Beke Manó mellett, majd 1912-13-ban Göttingenben, majd Münchenben, 1914-ben a Sorbonneon végzett tanulmányokat. Az első világháború idején tüzérfőhadnagyi rangban az olasz fronton teljesített szolgálatot négy éven keresztül. Háborús érdemeinek elismeréseképpen megkapta a bronz katonai érdemérmet, s tulajdonosa volt a kardokkal diszített ezüst kazonai érdeméremnek, s a Károly-csapatkeresztnek. 1916-ban a Szent István Akadémia rendes tagja lett. Az összeomlást követően 1918-ban az algebrai számtestek elméletéből habilitálták, majd 1919-től 1924-ig a budapesti tudományegyetem közgazdaságtudományi karán a kereskedelmi és politika számtan nyilvános rendkívüli tanára volt, 1924-től tíz éven át nyilvános rendes tanár, mindeközben pedig 1932-ben és 1933-ban a Kar dékánja volt. 1934-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Kar II. számú Matematikai Tanszékének nyilvános rendes tanára volt, egészen 1940-ben bekövetkező haláláig. 1940. június 13-án hunyt el, 15-én helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben [41-1-36]. 1940. június 17-én a Bakáts téri plébániatemplomban engesztelő szentmiseáldozatot mutattak be.[5] Apjával közös sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben védetté nyilvánította.

Tagja volt az Országos Felsőoktatási Tanácsnak, az Országos Magyar Királyi Gazdasági Szaktanárvizsgáló Bizottságnak, illetve a Biztosítási Szaktanácsnak.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A gömbháromszögtan alkalmazása elemi csillagászati problémák megoldására. (Bp., 1904)
  • A négyzetes binom-kongruenciák gyökereiről. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1910)
  • Zur Theorie des Überschiessens. (Innsbruck, 1915)
  • Fejezetek az algebrából. (Bp., 1923)
  • Előadások a mathematika elemeiből (Bp., 1923)
  • A lineáris kongruencia-csoport és a négyzet-maradékok elosztása. (A Szent István Akadémia felolvasásai. Bp., 1928)
  • Archimedes Arenariusa. Görögből ford., jegyz. (Bp., 1931)
  • Adalékok az Euler-féle amortizációs egyenlet elméletéhez. Dékáni székfoglaló. (Bp., 1932)
  • Másodfokú alakok algebrája. Matrixok és elemi osztók. (Bp., 1933)
  • Mennyiségtani előadások. (Bp., 1939)

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Egyetemi intézmény, mely szerint bizonyos végzett egyetemi hallgatókat, akik összes vizsgáikat és doktori szigorlataikat kitüntetéssel tették le, a király védnöksége mellett ünnepiesen felavatnak. Forrás: Sub auspiciis regis. Pallas Nagy Lexikona. kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2016. július 5.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hoványi Jolán. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. július 5.
  2. Szitányi Jolán. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. július 5.
  3. A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári házassági akv. 1045/1913. folyószám alatt.
  4. Grosschmid Géza. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. július 5.
  5. Grosschmid Lajos gyászjelentése a családja részéről. familysearch.org (Hozzáférés ideje: 2016. július 5.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993.
  • Sárközy Pál: Emlékbeszéd Grosschmid Lajos rendes tag felett. Bp., 1941.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub, 2002.