Gremjacsinszk
| Gremjacsinszk (Гремячинск) | |||
| Lenin emlékműve | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Járás | Gremjacsinszki önkormányzati | ||
| Irányítószám | 618270 | ||
| Körzethívószám | 34250 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8100 fő (2023)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
Gremjacsinszk (oroszul: Гремячинск) város Oroszország Permi határterületén, a Gremjacsinszki önkormányzati járás székhelye. A 20. század második felében bányászváros.
Lakossága: 10 752 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Permi határterület északkeleti részén, Permtől 176 km-re északkeletre, a Gremjacsja folyó mentén terül el. Vasútállomás (Bászkaja) a Csuszovoj–Szolikamszk vasútvonalon. A városon vezet át az Urál nyugati előterének településeit összekötő észak-déli irányú Kungur–Csuszovoj–Szolikamszk országút.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A második világháború idején, miután a Donyec szénmedence bányáit elfoglalták a német csapatok, sürgősen szénre volt szükség a haditermelésre átállított uráli üzemekben. A települést a kizeli szénmedence helyi bányáinak nyitásakor, 1941-ben hozták létre. A bányák nyitását, a szén kitermelését, a bányásztelepülés építését egyaránt a Gulag foglyai, a „kuláktalanítás” során kitelepítetteket, illetve német hadifoglyok végezték. Közülük került ki a település lakosságának egy része. Az első bányában 1942 végén kezdődött meg a termelés, azután 1944-ig további hat bányát nyitottak. 1949-ben a település városi rangot kapott.
Az 1960-as években a szénbányászat gazdaságtalanná kezdett válni, a kitermelés csökkent. Az 1970-es években néhány új vállalatot: gépgyárat, kötöttárugyárat építettek, ezekkel sikerült új munkahelyeket teremteni. Az utolsó bányákat az 1990-es években zárták be. Napjainkban a város legfontosabb ipari létesítménye a Tyumeny–Polock távolsági földgázvezeték itt létesített kompresszorállomása.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2023 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2023. július 31.
- ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 23..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija (orosz nyelven) (3. kiadás ed.). Moszkva. 1970–1977.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link) - V. V. Alekszejev, ed. (2000). Uralszkaja isztoricseszkaja enciklopegyija (orosz nyelven). Jekatyerinburg: Akagyemknyiga.
- "Gremjacsinszk" (orosz nyelven). Zel-veter.ru. Hozzáférés: 2015. február 11..
- "Isztorija Gremjacsinszka" (orosz nyelven). Zel-veter.ru. Hozzáférés: 2015. február 11..
