Gregory Errol Chamitoff

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gregory Errol Chamitoff
Gregorychamitoffv2.jpg
Született
1962. augusztus 6. (53 éves)
Montréal[1]
Foglalkozása űrhajós
Iskolái California Institute of Technology
Massachusetts Institute of Technology
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gregory Errol Chamitoff témájú médiaállományokat.

Gregory Errol Chamitoff (Montréal, Kanada, 1962. augusztus 6. –) amerikai űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984-ben a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetemen (California Polytechnic State University) villamosmérnöki oklevelet szerzett. 1985-ben a CalTech Egyetemen doktorált (PhD). 1992-ben a Massachusetts Institute of Technology (MIT) keretében megvédte doktori diplomáját. 2002-ben az University of Houston keretében planetáris geológiából újból megvédte doktori címét. 1985-1992 között végzett tudományos munkáján kidolgozott egy önálló irányítású robotot. 1993-1995 között az University of Sydney (Ausztrália) vendégprofesszora. 1995-től a NASA felkérésére több program résztvevője. A Hubble űrtávcső stabilitásának lehetőségét elemezte. Segítette a Space Shuttle robotpilóta (nyomon követés, előrejelzés, elemzés, manőver optimalizálás) frissítésének megoldásait.

1998. június 4-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Két éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés (T–38 Talon), vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. 2002. júliusban egy 9 napos tenger alatti (NASA Extreme Environment Mission Operations NEEMO 3) kiképzése vett rész. Kettő űrszolgálata alatt összesen 198 napot, 18 órát és 02 percet (4770 óra) töltött a világűrben. 2013. szeptember 30-án köszönt el az űrhajósoktól.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–124 a Discovery űrrepülőgép 35. repülésének küldetésfelelőse/ISS fedélzeti mérnöke. Az STS–124 fedélzetén indulva a Nemzetközi Űrállomás 17. és 18. személyzetének tudományos tiszti tagja. Szülei ajándékaként az első bagelt vitte az űrbe. Az STS–126 fedélzetén tért vissza kiinduló bázisára. Az űrállomás továbbépítéséhez szállították az új japán JEM Kibo modult és a Remote manipulator system (JEMRMS) robotkart. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első küldetésén összesen 183 napot, 00 órát és 23 percet töltött a világűrben.
  • STS–134 az Endeavour űrrepülőgép 25., repülésének küldetésfelelőse. Barack Obama a harmadik elnök, aki megtekintett egy fellövési műveletet. Logisztikai árút (víz, élelmiszer, ruházat, személyes tárgyak, orvosi- eszközök, berendezések, kutatási- kísérleti anyagok és eszközök) szállítottak. Többek között az Alfa mágneses spektrométert (AMS) és alkatrészeit, köztük két S-sáv távközlési antennát, egy nagynyomású gáztartályt és további alkatrészeket a Dextre robothoz. Visszafelé bepakolták a csomagoló anyagokat, kutatási eredményeket, a szemetet. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első alkalom, hogy az ISS fedélzetén egyszerre kettő családtag tartózkodott. Második űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 17 órát és 39 percet töltött a világűrben. Kettő űrséta (kutatás, szerelés) alatt összesen 13 órát és 43 percet töltött a világűrben. 10 477 185 kilométert (6 510 221 mérföldet) repült.

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

STS–117 küldetés felelőse/ISS fedélzeti mérnöke

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]