Grbavci (Gradiška)
| Grbavci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 608 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 23,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 25,60 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 03′, k. h. 17° 06′45.050000°N 17.100000°EKoordináták: é. sz. 45° 03′, k. h. 17° 06′45.050000°N 17.100000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grbavci témájú médiaállományokat. | |
Grbavci (szerbül: Грбавци), szerb falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északi részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 58 km-re észak-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 21 km-re délnyugatra, a Kozara-hegység északkeleti lábánál, 120-200 méteres magasságban, a Lubina-folyó bal partján levő dombvidéken fekszik. Több, kis településből áll. A falu keleti szélén, a völgy mentén egy helyi út vezet, amely összeköti a falut a község központjával. A mellékutak erre az útra vezetnek. A település szórványos jellegű, a házak több, a mellékutak mentén fekvő falucskában csoportosulnak. Az egyikben az ortodox templom és az általános iskola található. A faluban két fűrészmalom is működik. 1948-ban a településnek még 1479 lakosa volt, de csakhamar megindult az elnéptelenedés.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 956 | 587 |
| Bosnyák | 2 | 2 |
| Horvát | 4 | 5 |
| Jugoszláv | 16 | 1 |
| Egyéb | 13 | 13 |
| Összesen | 991 | 608 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó településen 169 háztartást, 1020 ortodox szerb, 3 muszlim és 3 római katolikus lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 173 háztartása és 870 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói közül sokan csatlakoztak a Kozara-hegységben meghúzódó partizánokhoz. Sok podgradi polgár nem élte túl a második világháborút, közülük többen pusztultak el a partizánmozgalomban és az usztasa táborokban.[7] Az 1941 novemberi usztasa terror után csak 1942 kora őszén kezdett visszatérni az élet, amikor horvát partizánok Szlavóniából sok elhurcolt helybelit visszahoztak. 1944 januárjában ismét erős ellenséges erők támadták meg a Kozara vidékét. Az újabb offenzíva a sorban borította sötétségbe a környék falvait. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. Az alapokat 1892. november 7-én tették le és szentelték fel.[8] A Nemzeti Műemlékvédelmi Bizottság 2013. november 6. és 8. között tartott ülésén hozott határozatot a templom Bosznia-Hercegovina nemzeti emlékművévé nyilvánításáról.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20125".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ Српскa енциклопедијa (2011) - Грбавци
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Gradiška" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. november 7..
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ "Nijemci, industrija i štrajkovi: Burna prošlost Gornjih Podgradaca". srpskainfo.com. Hozzáférés: 2024. november 13..
- ↑ "Hram Svetih apostola Petra i Pavla među najstarijim svetinjama u Gradišci". rtv-gradiska.com. Hozzáférés: 2024. március 16..
- ↑ "Filijalni hram svetih apostola Petra i Pavla u Grbavcima". Komisija za očuvanje nacionalnih spomenika. 2022. augusztus 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. március 16..
