Grafenschlag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Grafenschlag
Austria grafenschlag southwest.jpg
Grafenschlag címere
Grafenschlag címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Zwettli járás
Irányítószám 3912
Körzethívószám 02875
Forgalmi rendszám ZT
Népesség
Teljes népesség853 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság780 m
Terület34,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Grafenschlag (Ausztria)
Grafenschlag
Grafenschlag
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 30′, k. h. 15° 10′Koordináták: é. sz. 48° 30′, k. h. 15° 10′
Grafenschlag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Grafenschlag témájú médiaállományokat.

Grafenschlag osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Zwettli járásában. 2019 januárjában 870 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Grafenschlag a Zwettli járásban
A Szt. Márton-plébániatemplom
A 17. századi pellengér

Grafenschlag Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik. Legfontosabb folyóvizei a Purzelkamp és a Roitenbach. Területének 52%-a erdő. Az önkormányzat 8 településrészt és falut egyesít: Grafenschlag (407 lakos 2019-ben), Bromberg (36), Kaltenbrunn (71), Kleingöttfritz (65), Kleinnondorf (109), Langschlag (47), Schafberg (93) és Wielands (42).

A környező önkormányzatok: északra Großgöttfritz, keletre Sallingberg, délre Bad Traunstein, nyugatra Schönbach, északnyugatra Rappottenstein.

Története[szerkesztés]

Grafenschlagot 1321-ben említik először és már ekkor mezővárosi jogokkal rendelkezett. A terület birtokosai korábban a Guttenbergek voltak, egy bizonyos Gozwinus de Gutenberch lovag (a befolyásos Kuenring család hűbérese) 1174-ben a Guttenberg hegyen várat épített. A 13. század végén az erődöt a Tehlerek örökölték. A vár ezután romba dőlt és a 15. században az akkori földbirtokos, Zdenko von Sternberg a helyén földsáncot emeltetett. Zdenko 1467-ben Gratzen váránál a csehekkel hadakozott, akik bosszúból 1478-ban és 1480-ban feldúlták a mezővárost. 1597-ben Grafenschlagnál gyülekezett össze a parasztfelkelés mintegy 30 ezer résztvevője. Miután a császári parancsnok tárgyalásai nem értek el velük eredményt, Neukirchen am Ostrongnál csatában szétverték őket.

1667-ben Ferdinand Ernst von Herberstein gróf szerezte meg a birtokot, aki elengedte a harmincéves háborúban teljesen elszegényedett lakosság földadóját. Az engedmény egészen a napóleoni háborúkig megmaradt, amikor az 1805-ös dürnsteini csata után francia csapatokat szállásoltak el a mezővárosban.

Grafenschlagot 1905-ben kapcsolták be az osztrák vasúti hálózatba (a Bécs-Gmünd közötti Ferenc József-vasút egyik szárnyvonalával). 1921. március 21-én egy tűzvész szinte az egész települést elpusztította, az 52 házból csak 6 maradt épen. A második világháborúban 87 grafenschlagi veszett oda. 1945. május 9-én szovjet csapatok vonultak be a mezővárosba, amely a szovjet megszállási zónába került, annak 1955-ös befejeztéig.

Lakosság[szerkesztés]

A grafenschlagi önkormányzat területén 2019 januárjában 870 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el csúcspontját 1412 fővel, azóta lassú és többé-kevésbé folyamatos csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 97,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 0,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 97,9%-a római katolikusnak, 1,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

A lakosság számának változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Márton-plébániatemplom
  • a 17. századi pellengér (1824-ben villám csapott belé, 1894-ben helyreállították)
  • Kaltenbrunn kápolnája
  • Kleinnondorf kápolnája

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Grafenschlag című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]