Grabovica (Kotor-Varoš)
| Grabovica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kotor-Varoš |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 353 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 13,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,48 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 29′ 55″, k. h. 17° 30′ 38″44.498550°N 17.510480°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 55″, k. h. 17° 30′ 38″44.498550°N 17.510480°E | |
 | |
Grabovica (szerbül: Грабовица), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 39, közúton 56 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 17, közúton 24 km-re délkeletre, a Vrbanja bal partján, a Grabovička-folyó torkolatánál és a patak mentén, a tőle nyugatra fekvő Ježica-hegység területén, 420-1158 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A település újabb része az R-440-es regionális Kotor-Varoš – Šiprage – Kruševo Brdo út mentén található, míg a régi településrész néhány kilométerre nyugatra, a Grabovička-folyó mentén fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 870 | 352 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 16 | 1 |
| Összesen | 887 | 353 |
Története
[szerkesztés]A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a jajcai járáshoz tartozó településnek 22 háztartása és 237 ortodox lakosa volt. Grabovica községhez Golo Brdo, Hodžino Brdo, Meljevac és Podastinje falvak is hozzá tartoztak. A községnek összesen 70 háztartása és 819 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó Grabovica községben, melyhez Golo Brdo, Podgorje és Podstijenje falvak tartoztak, 79 háztartást és 770 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a községnbek 692 lakosa volt, egy katolikus kivételével mind ortodox szerbek.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1992-ben a környező területet és a Vrbanja völgyében található összes többi bosnyák és horvát települést Kruševo Brdótól Banja Lukáig elpusztították, a helyi lakosságot pedig megölték vagy száműzték.[7][8][9][10] [11] [12][13]1992 novemberében mintegy 200 bosnyák civilt, akiket Večićiből és a környező falvakból ejtettek fogságba, a grabovicai általános iskolában kialakított fogolytáborba[14] hurcolták. A maradványaikat a máig nem találták meg.[15][16][17][18][19][20][21][22][23][24] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Legszentebb Istenanya Születése (Kisboldogasszony) tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 188. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o.
- ↑ Gutman R. (1993): A witness to genocide: The 1993 Pulitzer Prize-Winning Dispatches on the "Ethnic Cleansing" of Bosnia. Macmillan Publishing Company, Inc., New York, ISBN 9780020329954.
- ↑ Beč J. (1997): Pucanje duše. Samizdat B92, Beograd, ISBN 86-7208-010-6.
- ↑ http://www.euforbih.org/
- ↑ Arhivirana kopija. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- ↑ Arhivirana kopija. [2009. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
- ↑ http://www.military.ie/overseas/current-missions/eufor-sfor/
- ↑ http://www.reuters.com/article/us-warcrimes-mladic-trial-idUSBRE8680YG20120709.
- ↑ http://www.icty.org/x/cases/brdjanin/ind/bcs/brd-5ai021007b.htm
- ↑ Fena, Agencija (2013): Obilježavanje 21. godišnjice stradanja Bošnjaka u Kotor-Varoši – Još se traži 277 osoba. Avaz, 03. 11. 2013.
- ↑ http://www.sense-agency.com/tribunal_%28mksj%29/mladiceva-optuznica-ostala-netaknuta.25.html?news_id=15838 [halott link]
- ↑ http://www.iwpr.net/?apc_state=henitri2004&l=sr&s=f&o=163784
- ↑ Arhivirana kopija. [2014. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- ↑ http://www.senseagency.com/naslovna.24.html?searchText=zlo%C4%8Din+u+grabovici&search=Pretra%C5%Bei Archiválva 2014. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben.]
- ↑ Arhivirana kopija. [2014. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- ↑ Arhivirana kopija. [2014. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- ↑ http://forum.krstarica.com/showthread.php/564636-PRVI-SVEDOK-NA-SU%C4%90ENJU-MLADI%C4%86A
- ↑ Arhivirana kopija. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- ↑ http://www.search-document.com/
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Grabovica (Kotor-Varoš) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
