Grönland történelme

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Grönland történelmét leginkább a szélsőséges időjárási körülmények határozták meg.

Kezdeti történelem[szerkesztés]

Arctic cultures 900-1500.png

Az európaiak érkezése előtt főleg paleoeszkimók által lakott terület volt.[1][2]

Az első európai felfedezők[szerkesztés]

A szigetre első európaiként a viking Vörös Erik által vezetett expedíció tagjai telepedtek le a 980-as években.[3]

Gyarmatosítás[szerkesztés]

Grönland egyik legrégebbi építménye, egy templom, melyben 1408-ban kötöttek utoljára házasságot (ez volt sokáig az utolsó írott feljegyzés Grönlandon)

A Grönlandon alapított európai települések gyorsan fejlődésnek indultak, a helyiek vadászatból és halászatból tartották el magukat, valamint kereskedtek Norvégiával. Amikor a norvég uralkodó és a nép keresztény lett, püspököt küldtek Grönlandra, és a területet a Nidaros érsekségnek rendelték alá. Az európaiak békében éltek az őslakos eszkimókkal. Ezen a helyen is, akárcsak Izlandon, vagy Feröeren az ónorvég nyelvből kialakult egy másik nyelv, a grönlandi norvég nyelv is. 1261-ben Grönland a Norvég Királyság része lett. A 15. századra ezek a skandináv települések (az éhínségek és az inuitokkal keletkező konfliktusok miatt) megszűntek. Az ismétlődő éhínségek fő oka a kis jégkorszak volt, vagyis az éghajlat kedvezőtlenebbé válása. A sziget elnéptelenedésével párhuzamosan kihalt a grönlandi vikingek nyelve. Az újra megerősödő Dánia–Norvégia 1721-ben bejelentette, illetve újra megerősítette igényét a szigetre.

A 19. században[szerkesztés]

Az 1814-es kieli béke során Dánia elvesztette Norvégiát, de megtarthatta tengerentúli területeit. A 19. században sok inuit család vándorolt be a szigetre Kanada északi részéről (az utolsó csoport 1864-ben érkezett), miközben a keleti partvidék a rossz gazdasági helyzet miatt elnéptelenedett. Az első demokratikus választásokat 1862 és 1863 folyamán tartották Grönlandon, melyen megválasztották a kerületi vezetőket.

A 20. században[szerkesztés]

A Thule Légibázis, ahonnan az Egyesült Államok a hidegháború alatt a szovjetek észak-atlanti tevékenységét ellenőrizte

Norvégia Kelet-Grönland bizonyos részeit magának követelte, s azokat (melyek akkoriban lakatlanok voltak) 1931 júliusában el is foglalta. Dánia és Norvégia megegyezett, hogy a vitás kérdéseket az Állandó Nemzetközi Bírósághoz viszi, mely 1933-ban Dánia javára döntött. 1940. április 9-én Németország megszállta Dániát. Mialatt Dánia megszállás alatt állt, a dán kormány nem tudta érvényesíteni akaratát a sziget felett, így az (amerikai és kanadai felügyelet alatt) meglehetősen független volt a második világháború alatt.

A hidegháború alatt a sziget jelentősége felértékelődött, mert innen könnyen ellenőrizhette az Amerikai Egyesült Államok a Szovjetunió tevékenységét az északi térségben. 1953-ban megalapították a Thule Légibázist. Ennek során néhány inuit családot erőszakkal kitelepítettek, mely a dán kormány és a helyi lakosság között feszültséget okozott. 1953-tól a dán kormány elkezdte megszüntetni Grönland gyarmati státuszát. A Folketing (a dán parlament) kiterjesztette az orvosi és egészségügyi szolgáltatásokat a szigetre, ahol a lakosság egyre nagyobb része költözött a városokba.

Amikor Dánia csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK), Grönland (a helyi népszavazáson leadott 70,3%-os ellenszavazat ellenére) is kénytelen volt csatlakozni. Ezért a helyi lakosok és politikai pártok az önkormányzásért kezdtek tárgyalásokat a dán vezetéssel. A Folketing 1978-ban hozott törvényt Grönland belső autonómiájáról, mely 1979-ben lépett életbe. Ezzel a hadügy, külügy és pénzügy kivételével Grönland teljes autonómiát kapott, és lehetővé vált, hogy a sziget kilépjen az EGK-ból. 1982. február 23-án népszavazást tartottak arról, hogy Grönland továbbra is az Európai Közösség tagja maradjon-e. A szavazáson a választók többsége (53%) elutasította ezt. Emiatt 1985-ben Grönland kilépett a Közösségből – ez volt az EK történetének első területi vesztesége. Ezután a szigeten fokozatosan felváltották a dán uralom jelképeit: saját grönlandi zászlót és címert vezettek be, valamint a dán helységneveket felváltották a grönlandi helységnevek.

Kiválása az Európai Gazdasági Közösségből[szerkesztés]

Az 1979 áprilisában tartott választások az EGK-ellenes erők többségét hozták az új grönlandi parlamentben, de még két évbe telt, hogy az új kormány rávette Dániát arra, hogy 1981 augusztusában a kiválás ügyében népszavazást írjon ki. Dánia ellenkezett, mert a kiválással elvesző EGK-segély pótlását nem várta a legfontosabb grönlandi iparágtól, a halászattól, és attól tartott, hogy Dániának kell az így kieső összeget biztosítania. Ezeknek az érveknek tulajdonítják, hogy az 1972-es nagyobb arányú elutasítás után az 1982-es szavazáson kisebb volt a kiválást támogatók aránya. A népszavazás után azonban a grönlandi kormány úgy vélte, hogy a választók a kiválást támogatják. 1982 májusában Dánia azzal a javaslattal fordult az EGK Tanácsához, hogy vizsgálja felül a szerződéseket, és Grönland kapja meg kiválása esetére a Tengerentúli Ország és Terület (Overseas Country and Territory, OCT) státust. Ezt a Bizottság is támogatta. Ez a státus Grönland számára kedvező lett volna, hiszen az EGK-hoz fűződő viszonyát szinte csak intézményi kérdésekben változtatta volna meg, viszont a többi állam, különösen az NSZK tartott attól, hogy a halászati érdekeit ez sérteni fogja. Rossz példát jelentett a többi tagállam előtt a másik nem EGK-tag dán terület, Feröer, amellyel csak nehezen lehetett megegyezni a Közös Halászati Politika keretei között. Abban sikerült megállapodni, hogy 1984-ig a tárgyalásokat be kell fejezni, hogy 1985 januárjában Grönland kiválhasson. Végül azonban a Tanácsban csak 1985 februárjában született meg a megállapodás: Grönland megkapta az OCT státust, és vámmentesen vihette halászati termékeit az EGK piacára. Egy tízéves halászati egyezményt is alkottak, amely hatévenként automatikusan meghosszabbodik.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Derek W. Urwin: A közös Európa, Corvina, Budapest, 2003., ISBN 9631353060

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a History of Greenland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

  1. "Early Dorset/Greenlandic Dorset"
  2. Saqqaq culture chronology. Sila, the Greenland Research Centre at the National Museum of Denmark. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
  3. "The place of Greenland in medieval Icelandic saga narrative", 30–51. o.