Gróf-palota (Szeged)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gróf-palota
Az épület 2009-ben
Az épület 2009-ben
CímSzeged, Tisza Lajos körút 20.
Építési adatok
Építés éve1913
Védettségműemlék
Építész(ek)Raichle J. Ferenc
Alapadatok
Tszf. magasság80 m
Elhelyezkedése
Gróf-palota (Magyarország)
Gróf-palota
Gróf-palota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 23″, k. h. 20° 09′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 23″, k. h. 20° 09′ 05″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gróf-palota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Gróf-palota a szegedi belváros legnagyobb önálló szecessziós stílusban emelt épülete, amely szinte változtatás nélkül maradt meg napjainkig. A palota építését Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze kezdeményezte, hogy magas fizetésű városi tisztviselők otthonául szolgáljon. A Raichle J. Ferenc által tervezett épület utcai szintjén ügyvédi irodák, emeletén lakások kaptak helyet. A palota igen rövid idő alatt, az építkezés kezdete után mindössze 13 hónappal, elkészült.

A háromszög alakú telekre emelt, három utcára néző épület robusztus tömeget alkot. Homlokzatának felületformálása igen változatos, oromfalak, erkélyek, beugrók tagolják, két saroktoronnyal. Az oromzatok díszítése kifejezetten különlegessé teszi az épületet kora nyári reggeleken, amikor a homlokzatra eső napfény visszaverődik az aranyszínű mintázatról. A keleties hangulatot hordozó kék, sárga és aranyszínű díszítések mellett számos helyen találhatók a magyar népművészetből átemelt motívumok, kerámiából készült falidíszek.

Belsejében kovácsoltvas korlátokkal felszerelt lépcsőház található. A homlokzaton is több helyen is láthatók a szecesszió jegyeit magukon hordozó kovácsoltvas díszítőelemek, korlátok. Szintén kovácsoltvas ornamentika védi a ház bejáratait.

Az épületet 2006-ban a kulturális minisztérium védetté nyilvánította.[1][2] A 2010-es évek elejére az évek óta nem tatarozott palota rossz műszaki állapotba került, homlokzatáról több helyen lehullott a vakolat és a tető is beázott.[3][4][5] 2013-ban Szeged, Szabadka és Zenta városa is pályázott az Európai Unió határ menti együttműködéseket támogató alapjához, a beadott közös pályázat része volt a három város legjelentősebb szecessziós épületeinek rekonstrukciója is. A Gróf-palota tetőszerkezetének 2013-as rekonstrukcióját a pályázatból fedezték.[6][7][8][9]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma: 1/2006. (I. 13.) NKÖM rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, (magyar nyelven). e-építés, 2006. január 6. [2012. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 7.)
  2. Nemcsok Éva: Védett lett a szegedi Gróf-palota (magyar nyelven). Délmagyarország, 2006. január 20. (Hozzáférés: 2012. április 17.)
  3. Gazdátlan Szeged egyik büszkesége, a Gróf-palota (magyar nyelven). SzegedMa, 2011. január 25. [2011. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
  4. Fekete pont: mállik a szecessziós vakolat (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. november 24. (Hozzáférés: 2012. április 17.)
  5. Fagytól hámlik a Gróf-palota (magyar nyelven). Délmagyarország, 2010. február 1. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  6. (2013. 09) „Még az idén elkészül a Gróf-palota új tetőszerkezete”. Szegedi kistérségi hírek 5 (4), 2. o.  
  7. Megújul a szegedi Gróf-palota teteje (magyar nyelven). Délmagyarország, 2013. április 5. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  8. Több ezer cserepet cserélnek ki a Gróf-palotán (magyar nyelven). Délmagyarország, 2013. július 31. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  9. Dombai Tünde: Cseréputánzatok ellen tiltakozik a Zsolnay (magyar nyelven). Délmagyarország, 2013. szeptember 3. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)