Gornji Vijačani
| Gornji Vijačani | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 643 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 16,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 40,04 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′ 26″, k. h. 17° 38′ 18″44.757200°N 17.638300°EKoordináták: é. sz. 44° 45′ 26″, k. h. 17° 38′ 18″44.757200°N 17.638300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Vijačani témájú médiaállományokat. | |
Gornji Vijačani (szerbül: Горњи Вијачани), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 36, közúton 49 km-re keletre, községközpontjától légvonalban12, közúton 25 km-re délre, a Ljubić-hegység területén fekszik. A falut az Ukrina-folyó választja ketté.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1046 | 635 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 2 | 3 |
| Jugoszláv | 22 | 0 |
| Egyéb | 4 | 4 |
| Összesen | 1074 | 643 |
Története
[szerkesztés]Vijačani település keletkezésére vonatkozóan nincs forrás. 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó Vijačani településnek 130 háztartása és 1152 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó Vijačani településen 255 háztartást, 1758 ortodox, 8 muszlim és 2 római katolikus lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 283 háztartása és 1785 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. október 8-án Vijačaniban tört ki a fasizmus ellen az észak-boszniai térségért vívott nemzeti felkelés.
A második világháború idején a Vijaka vidéke, valamint a Lijevče polje összes környező falva a 14. közép-boszniai partizánhadosztály hadműveleti területére esett. Lakossága részt vett a partizán egységek logisztikai támogatásában és a hadosztály akcióinak színhelye volt.[7] A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. Az addig önálló Vijačani községet 1951-ben Donji- és Gornji Vijačanira osztottak fel. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]A közelmúltban mészkőbánya kezdte meg itt működését, mely a falu képét jelentősen megváltoztatta.
Oktatás
[szerkesztés]Vuk Karadžić Általános Iskola. Az iskola 1931-től négyosztályos iskolaként működött, majd 1961-ben nyolcosztályos általános iskolává nőtte ki magát.
Infrastruktúra
[szerkesztés]A falu központjában van egy templom, egy általános iskola, egy ifjúsági központ és egy aszfaltozott út. Két kilométer aszfaltút épült Stara Dubrava – Ukrina felé azon a részen, amely közigazgatásilag Čelinac községhez tartozik. Foglalkoztatásuk vagy végzettségük miatt a lakosok leginkább Banja Luka és Čelinac felé orientálódnak. Ennek oka elsősorban a gyenge közúti infrastruktúra és a jó vasúti kapcsolat az említett városokkal.
Nevezetességei
[szerkesztés]Vijačaniban, a Manastirica-folyó völgyében 1994-ben fedezték fel a Stuplje kolostor alapjait. A kolostor felújítása folyamatban van, egy vendégházat és egy kolostortemplomot szenteltek fel Szent Mihály tiszteletére. A kolostor újjáépítését Banja Luka ortodox püspöke, Jefrem irányítja. A kolostorban 2008 októberében kezdődött a kolostori élet. A kolostor építésével párhuzamosan a helyiek templomot is építenek a falu központjában. A templomot a Szentlélek eljövetelének tiszteletére szentelték.
A hagyomány szerint a mai kolostor helyén sok oszlop (stupa) volt, melyeket a kender verésére állítottak, majd egyik napról a másikra kolostort építettek oda. A kolostort Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel, így a felette lévő területet Mihailovacnak hívták és ma is így nevezik. Feltételezik, hogy a stupljei kolostor a 13. században épült, amikor a lipljei kolostor is épült (1249-ben), ezért a könyvek mindig együtt említik őket, mint két ikertestvért és a török uralom alatti templomrombolás áldozatait. A történeti források szerint a kolostor 1557-ben épült újjá. A stupljei kolostorban a 15. század közepétől a 17. század végéig folyt a szerzetesi élet. A stupljei és lipljei kolostor szerzetesei az Oszmán Birodalom hódítása, azaz a szerbek nagy népvándorlása idején költöztek át a Száva folyón a Habsburg Birodalom területére, vagyis a szlavóniai Orahovica kolostorba. A Stuplje kolostorban készült kéziratos könyveket az orahovicai kolostorban őrizték.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
- ↑ Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.
- ↑ Manastir Stuplje. dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2025. április 6.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Горњи Вијачани című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
