Gornji Ranković
| Gornji Ranković | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 770 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 98,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,61 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Gornji Ranković (szerbül: Горњи Ранковић), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború idején Gornji Ranković bosnyák többségű lakossága a Hranković nevet kezdte használni a településre, amelyet a helyiek a mai napig használnak.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 27, közúton 33 km-re nyugat-délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re nyugatra, a Mala Usorától északra fekvő dombvidéken, 230-416 méteres magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 57 | 89 |
| Bosnyák | 1179 | 613 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 9 | 67 |
| Összesen | 1249 | 770 |
Története
[szerkesztés]Ranković település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Ranković községhez tartozó Ranković településnek 69 háztartása, 306 muszlim és 164 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó Rankovići településen 110 háztartást, 451 muszlim és 227 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó Rankovići községnek 651 lakosa volt, közülük 421 muszlim és 230 ortodox szerb volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniaia háború idején a település muszlim lakosságát elűzték, és csak 2000 körül térhettek vissza.[7] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez és Teslić községhez csatolták. A daytoni békemegállapodás után a település útjainak nagy részét leaszfaltozták, és összeköttetésbe hozták az M-4-es autópályával, valamint a környező Gornji Teslić és Memic Brdo településekkel.
Oktatás
[szerkesztés]A településen egy alsó tagozatos általános iskola működik, mely a đulići „Ivo Andrić” Általános Iskola regionális iskolája.
Nevezetességei
[szerkesztés]A települése mecsete 1967-ben nyílt meg. 1992. augusztus 3-án az épületet felrobbantották. Az új mecset alapkövének letétele 2002. június 20-án történt. A mecset ünnepélyes megnyitójára 2003. augusztus 9-én került sor.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Teslić (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 42. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o.
- ↑ a b Džemat Hranković. mit-teslic.ba. (Hozzáférés: 2025. június 8.)
További információk
[szerkesztés]

