Gorkij Filmstúdió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gorkij Filmstúdió
Gorky Film Studio - Moscow, Russia.jpg
Hivatalos név
  • Центральная киностудия детских и юношеских фильмов им. М. Горького
  • Центральная ордена Трудового Красного Знамени киностудия детских и юношеских фильмов имени М. Горького
  • Центральная ордена Октябрьской Революции и ордена Трудового Красного Знамени киностудия детских и юношеских фильмов имени М. Горького
  • Творческо-производственное объединение «Центральная киностудия детских и юношеских фильмов имени М. Горького»
  • Московская киностудия имени М. Горького
Típus
Alapítva 1915
Névadó Makszim Gorkij
Székhely Moszkva
Iparág filmipar
Forma nyilvánosan működő részvénytársaság
Termékek film
Gorkij Filmstúdió (Oroszország)
Gorkij Filmstúdió
Gorkij Filmstúdió
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 50′ 02″, k. h. 37° 38′ 19″Koordináták: é. sz. 55° 50′ 02″, k. h. 37° 38′ 19″
A Gorkij Filmstúdió weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorkij Filmstúdió témájú médiaállományokat.

A Gorkij Filmstúdió (oroszul: Киностудия им. М. Горького) Oroszország egyik nagy múltú, jelentős filmvállalata Moszkvában. A Szovjetunió fennállásának idején több mint 1000 filmet, köztük több klasszikussá lett alkotást készítettek falai között, számos filmjét díjjal tüntették ki különféle nemzetközi filmfesztiválokon.

Története[szerkesztés]

1915-ben egy kosztromai illetőségű kereskedő, Mihail Szemjonovics Trofimov „Rusz filmműhely” (Киноателье Русь) néven filmvállalatot alapított, melynek stúdiója orosz klasszikusok alkotásainak megfilmesítésére vállalkozott.

A filmipar államosításának kezdetén, 1924-ben a céget Mezsrabpom-Rusz Rt néven a Nemzetközi Munkás Segély (rövidítése: mezs-rab-pom) nevű szervezet egy részlegéhez csatolták, majd négy évvel később Mezsrabpomfilm néven állami vállalattá alakították. 1936-ban itt hozták létre a világ első, gyermekfilmek készítésére szakosodott filmstúdióját, nevét ennek megfelelően Szojuzgyetfilmre változtatták, igazgatója éveken át Szergej Jutkevics volt.

A második világháború idején a filmgyárat Tádzsikisztánba, Dusanbe városába evakuálták és egyesítették a Tadzsikfilm vállalattal, majd Moszkvába visszaköltözése után, 1948-ban Makszim Gorkij nevét vette fel. Új filmek gyártása mellett egyre inkább a külföldi filmek szinkronizálása is a stúdió feladatai közé tartozott. 1963 és 2004 között Gyermek- és ifjúsági filmek Makszim Gorkij központi filmstúdiója néven folytatta munkáját. A Szovjetunió felbomlását a stúdiónak sikerült túlélnie, de a filmgyártás állami monopóliumának megszűnését erősen megsínylette. Gazdasági társaság formájában működik tovább.

Néhány ismert alkotás a filmstúdió különböző korszakaiból[szerkesztés]

Mezsrabpom-Rusz Rt[szerkesztés]

  • 1924 Aelita (Аэлита), Jakov Protazanov (némafilm)
  • 1926 Az anya (Мать), Vszevolod Pudovkin (némafilm)
  • 1927 Szentpétervár végnapjai (Конец Санкт-Петергбурга), Vszevolod Pudovkin (némafilm)

Mezsrabpomfilm[szerkesztés]

  • 1931 Út az életbe (Путевка в жизнь), Nyikolaj Ekk (az első szovjet játékfilm, melyet hangosfilmként forgattak)
  • 1934 Három dal Leninről (Три песни о Ленине), Dziga Vertov
  • 1936 Grunya Kornakova (Груня Корнакова), Nyikolaj Ekk (az első szovjet színes játékfilm)

Szojuzgyetfilm[szerkesztés]

  • 1938-39 Gorkij-trilógia, Mark Donszkoj

Gorkij Filmstúdió[szerkesztés]

  • 1957 Csendes Don (Тихий Дон), Szergej Geraszimov
  • 1965 Húszéves vagyok (Мне двадцать лет), Marlen Hucijev
  • 1967 A kommisszár (Комиссар), Alekszandr Aszkoldov
  • 1973 Csendesek a hajnalok (А зори здесь тихие), Sz. Rosztockij
  • 1973 A tavasz 17 pillanata (Семнадцать мгновений весны), Julian Szemjonov és Tatjana Lioznova (az egyik legsikeresebb tv-film sorozat volt)

(A filmek után a rendező neve olvasható.)

Források[szerkesztés]