Gorka Sándor
| Gorka Sándor | |
 | |
| 1937-ben | |
| Született | 1878. október 12. Ungvár |
| Elhunyt | 1944. április 10. (65 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | biológus, egyetemi tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gorka Sándor, teljes nevén: Gorka Sándor Miksa Kristóf (Ungvár, 1878. október 12. – Pécs, 1944. április 10.[1]) biológus, egyetemi tanár, társulati titkár.
Életútja[szerkesztés]
Gorka Leó és Nahly Anna gyermeke. Kolozsvárott természet-rajztanári oklevelet szerzett, 1901-ben doktorált zoológiából. 1907. december 19-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött damenfeldi Pittoni Olga Antónia Mária Jozefa Edittel, damenfeldi Pittoni Miksa és nagykállói Kállay Janka gyermekével.[2]
1902-től 1913-ig az állattani tanszék munkatársa, 1913-tól egyetemi magántanár, a zoológia, az összehasonlító bonctan és a gyógyszerészeti állattan tanára, 1914-től 1920-ig az összehasonlító bonctani intézet vezetője. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Biológiai Intézetének első egyetemi tanára, a pécsi orvoskari biológiaoktatás alapítója és meghatározó egyénisége (1923-1944).[1]
Az Allgemeine Entomologische Gesellschaft tagja (1900). A Természettudományi Társulat aktív szervezője, 1906-tól másodtitkára, majd 1914-től 1925-ig elsőtitkára, 1920-tól haláláig örökös titkára. A Természettudományi Közlöny szerkesztője (1906-1925). A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók országos választmányának titkára (1912). A Mecsek Egyesületnek 1929-től tagja. A Pannonia (II.) szerkesztője (1941-1943).[1]
A biológiai szakírás kiemelkedő egyénisége, nagyságrendileg 800 szakcikket illetve ismeretterjesztő cikket írt.[1]
Művei[szerkesztés]
- Az életről (1900)
- Az állatok társulásáról (1904)
- Az állatfajok származása (1907)
- Anatomiai és élettani adatok a bogarak Malpighi-edényei működésének megítéléséhez (1913)
- A hazai édesvízi kagylók kopoltyújának és ínyvitorlájának szerepe a táplálkozásban (1918)
- Az élet (1940)
- A mai biológia világképe (1942)
Kitüntetései[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 265. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 1581/1907. folyószám alatt.
További információk[szerkesztés]
- Sragner Márta: Gorka Sándor műveit és a munkásságával foglalkozó írásokat részlegesen feltáró bibliográfiák. In Az Orvosi Biológiai Intézet 80 éve (1923-2003). 2003. 88–196. o. A PTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet jubileumi kiadványa
- Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998. Agora ny.
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiad. vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Gorka Sándor. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
