Gondolattérkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A gondolattérképezés (mind mapping) egy vizuális kommunikációs technika, amely az emberi gondolkodás sajátosságaihoz illeszkedve jobb feldolgozást (megértést, meg- és lejegyzést) tesz lehetővé, mint a hagyományos módszerek. A gondolattérkép (mind map) olyan tanulást és gondolkodást hatékonyabbá tevő módszer, amely az agy kapacitásának jobb kihasználásán alapul. A módszer bevezetése Tony Buzan nevéhez fűződik, aki pedagógiai kutatásai során találta rendkívül hatékonynak az oktatási anyag ilyen formában történő átadását. Később számos publikációban népszerűsítette (többek között a BBC támogatásával).

Hatékonyságának lényege[szerkesztés]

Az emberi gondolkodás és a sikeres tanulás az asszociációkra épül. Az egyik dolog felidézi a másikat. Eredményesebb a tanulás, ha az új anyagot eddigi ismereteink rendszerébe illesztjük be. Másrészt a verbális ismeretek képi megjelenítése egyszerre mozgósítja mindkét agyféltekét. Tanulás során az aktív, személyes részvétel segíti a figyelem fenntartását, a tananyag önálló feldolgozása és saját gondolatainkra történő lefordítása még sikeresebbé teszi. Ugyanakkor jelentős szerepe van az új ismeretet elemeiből a lényeg kiemelésének, csoportosításának, és térbeli helyük és kapcsolataik rögzítésnek is. A gondolattérkép ezen módszereket ötvözi. E szabályszerűségeket felismerve számos egyéb tanulási módszer is született, többek között a PQ4R.

Ezen módszer különösen nagy segítségére szolgál a magas intellektusú, tanulási nehézségekkel küszködő, dislexiásoknak. Miután az ő agytevékenységük hangsúlyosabban érzelmi és intuitív kötődésű, a tananyag megjegyzését elősegíti az ábrák, színek, formák, struktúrák felvonultatása.

Felépítése[szerkesztés]

  1. A gondolattérkép tárgya központi helyen van
  2. A fő témák a központból ágaznak ki
  3. Az ágak csomópontokba majd a központba kapcsolódó szerkezetet formálnak
  4. Különféle színek, kódok, kiemelések, dimenziók tehetik szemléletesebbé

Elkészítése[szerkesztés]

Használata[szerkesztés]

A módszer tanítása[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Tudományos jellegű összefoglaló főleg pedagógiai szempontból

Rövid áttekintés konkrét példával