Goleši
| Goleši | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 372 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 21,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,72 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′ 34″, k. h. 17° 04′ 22″44.759400°N 17.072800°EKoordináták: é. sz. 44° 45′ 34″, k. h. 17° 04′ 22″44.759400°N 17.072800°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Goleši témájú médiaállományokat. | |
Goleši (szerbül: Голеши), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban10, közúton 16 km-re délnyugatra, a Piskovica-hegységben, 300-450 méteres magasságban fekszik. Több településrészből áll.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 820 | 363 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 5 | 9 |
| Összesen | 827 | 372 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Đurđevići településrészen talált római épületmaradványok, kőemlékek és római pénzérmék tanúsága szerint itt már az ókorban emberi település volt. Ennek folytatása lehetett az a középkori település, melynek temetőjét a közelben találták meg.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 107 háztartása és 576 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 92 háztartást és 843 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 104 háztartása és 771 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kučerine – római település maradványai. A Đurđevići településrészen, a Suturlija-patak bal partjának alacsony teraszán csatornaásás közben római épületfalakra és pénzérmékre bukkantak.[4]
- Mramorje – római falmaradványok és középkori temető maradványai. Ugyancsak a Đurđevići településrészen római téglatöredékek és feliratos római kőemlék került elő. A közeli középkori temetőben 16 db, nyugat-keleti tájolású stećak sírkő maradt fenn.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20010".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Banja Luka" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. december 12..
- 1 2 3 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. december 27..
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 154. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
