Ugrás a tartalomhoz

Globális békeindex

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Globális békeindex, 2018. A világosabb színekkel (sárga, zöld) jelölt államok a békésebbek, míg a rózsaszínnel és vörössel jelöltek az erőszakosabbak

A globális békeindex (angolul: Global Peace Index, rövidítve: GPI) a nemzeteket és régiókat békességük és közbiztonságuk relatív helyzete alapján rangsoroló globális lista.[1] A GPI-t egy nonprofit szervezet, a világszerte aktív Institute for Economics and Peace (IEP) hozta létre különböző tudósok és szakemberek segítségével, illetve az Economist Intelligence Unit által gyűjtött és ismertetett adatok felhasználásával. Ez a világ első olyan tanulmánya, amely az államokat békességük szerint listázza. Az első, 2009-ben közzétett listán még csak 121 állam szerepelt, 2020-ban pedig már 163 független országot számlált.[2]

A tanulmányt Steve Killelea ausztrál médiavállalkozó és technikus ötlete alapján kezdték el készíteni, amelyet később olyan személyek támogattak, mint Muhámmád Junusz, Desmond Tutu érsek, Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma, Kofi Annan, Martti Ahtisaari korábbi finn elnök, Mary Robinson korábbi ír miniszterelnök, Jeffrey Sachs, és Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke. A listán Magyarország 2019-ben a 21. helyen áll.[3]

  1. Wang, Monica. "The World's Most And Least Peaceful Countries In 2016". Forbes (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. május 3.
  2. "Global Peace Index". 2014. február 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 3.
  3. "Magyarország a világ egyik legbékésebb országa - Globális rangsor - Pénzügyi Szemle online". www.penzugyiszemle.hu. 2019. november 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 3.
  4. "Global Peace Index 2019" (PDF). visionofhumanity.org. Institute for Economics and Peace. 2019. augusztus 27. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 3.
  5. "Global Peace Index 2018" (PDF). visionofhumanity.org. Institute for Economics and Peace. 2019. április 29. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 3.
  6. Institute for Economics and Peace. "Global Peace Index 2017" (PDF). visionofhumanity.org. 2019. április 1. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  7. Institute for Economics and Peace (2016). "Global Peace Index 2016" (PDF). Visionofhumanity.org. 2019. február 11. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  8. Institute for Economics and Peace (2015). "Global Peace Index 2015" (PDF). Visionofhumanity.org. 2019. március 30. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  9. Institute for Economics and Peace (2014). "Global Peace Index 2014" (PDF). Visionofhumanity.org. 2017. július 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  10. Institute for Economics and Peace (2013). "Global Peace Index 2013" (PDF). Visionofhumanity.org. 2018. július 13. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  11. Institute for Economics and Peace (2012). "Global Peace Index 2012" (PDF). Visionofhumanity.org. 2018. július 13. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  12. "Global peace index 2012: the full list". the Guardian. 2012. június 12. Hozzáférés: 2017. november 27.
  13. Institute for Economics and Peace (2011). "Global Peace Index 2011" (PDF). visionofhumanity.org.