Ugrás a tartalomhoz

Globális Észak és Globális Dél

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A világ országainak gazdasági osztályozása az UNCTAD szerint: a globális észak (azaz a fejlett országok) kékkel, a globális dél (azaz a fejlődő országok és a legkevésbé fejlett országok) pirossal vannak kiemelve.

A Globális Észak és Globális Dél olyan kifejezések, melyek a Föld országainak a csoportosítását jelölik, politikai, gazdasági, földrajzi és társadalmi jellemzőik alapján. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a globális dél magába foglalja Afrikát, Latin-Amerikát és a Karib-térséget, Ázsiát Izrael, Japán és Dél-Korea kivételével, valamint Óceániát Ausztrália és Új-Zéland kivételével.[1] A globális déli országok többségét általában úgy azonosítják, hogy alacsony jövedelműek, nagy a szegénység és a népességnövekedés, nincs megfelelő lakhatás, az oktatás korlátozott, az egészségügyi ellátórendszerek pedig hiányosak. A globális déllel szemben található a globális észak, amely az UNCTAD szerint nagyjából magában foglalja Észak-Amerikát és Európát, Izraelt, Japánt, Dél-Koreát, Ausztráliát és Új-Zélandot.[2]

A két fogalom nem a bolygó északi és déli féltekére vonatkozik, mivel a globális dél országai közül sok földrajzilag az előbbiben található és ehhez hasonlóan számos globális északi ország az utóbbiban helyezkedik el. Lényegében a globális észak a világ fejlett országait foglalja magába, míg a globális dél a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokat tömöríti. A globális dél kifejezést a harmadik világ alternatívájaként vezették be. A globális dél országaira gyakran hivatkoznak újonnan iparosodott vagy iparosodás folyamatában lévő országokként, sokan közülük a gyarmatosítás jelenlegi vagy korábbi alanyai.[3]

A globális északot és a globális délt az eltérő jóléti szintjük, gazdasági fejlettségük, jövedelmi egyenlőtlenségük és a demokrácia ereje, valamint politikai szabadságuk és gazdasági szabadságuk alapján határozzák meg, amelyeket különféle szabadság indexek határoznak meg. A globális észak országai gazdagabbak, kevésbé egyenlőtlenek, demokratikusabbak, békésebbek, és képesek többek között technológiailag fejlett gyártási termékek exportjára. Ezzel szemben a globális dél országai általában szegényebbek, egyenlőtlenebbek, kevésbé demokratikusak, kevésbé békések, és nagymértékben függenek nagyrészt agrár-alapú gazdaság elsődleges szektorától.[4] Egyes tudósok azt úgy vélik, hogy a globális észak és a globális dél közötti egyenlőtlenségi szakadék a globalizáció hatásai miatt csökken.[5] Mások vitatják ezt az álláspontot, mert szerintük a globalizáció hatásai csak fokozzák a különbségeket.[6][7][8][9]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "UNCTAD – Country classification". UN Trade & development.
  2. ↑ "UNCTAD – Classification of economies". UNCTAD, unctad.org.
  3. ↑ "The Term "Global South" Is Surging. It Should Be Retired". carnegieendowment.org. 2023. augusztus 15. Hozzáférés: 2024. július 17.
  4. ↑ "Measuring the power of the Global South". chathamhouse.org. 2024. március 21. Hozzáférés: 2024. július 17.
  5. ↑ Therien, Jean-Philippe (1999. augusztus). "Beyond the North-South divide: The two tales of world poverty". Third World Quarterly. 20 (4): 723–742. doi:10.1080/01436599913523.
  6. ↑ Hickel, Jason (2016. április 8.). "Global inequality may be much worse than we think". the Guardian. Hozzáférés: 2023. november 6.
  7. ↑ Hickel, Jason; Dorninger, Christian; Wieland, Hanspeter; Suwandi, Intan (2022. március). "Imperialist appropriation in the world economy: Drain from the global South through unequal exchange, 1990–2015". Global Environmental Change. 73: 102467. Bibcode:2022GEC....7302467H. doi:10.1016/j.gloenvcha.2022.102467.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  8. ↑ Hickel, Jason; Sullivan, Dylan; Zoomkawala, Huzaifa (2021. november 2.). "Plunder in the Post-Colonial Era: Quantifying Drain from the Global South Through Unequal Exchange, 1960–2018". New Political Economy. 26 (6): 1030–1047. doi:10.1080/13563467.2021.1899153. S2CID 233600773.
  9. ↑ "Miért válnak láthatatlanná a Globális Dél konfliktusai?". mérce.hu. 2023. március 25. Hozzáférés: 2024. július 17.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Globális_Észak_és_Globális_Dél&oldid=29127709”