Glikogén foszforiláz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Kristály szerkezete

A glikogén-foszforiláz volt az első enzim, aminek a segítségével az enzimszabályozás kovalens módosítását vizsgálták. Egy úgynevezett modell enzim, a legkorábban nyerték ki kristályos formában.

Működése[szerkesztés]

A glikogén-foszforiláz a glikogenolízis sebesség korlátozó enzime. A glikogénlebontás első lépését kontrollálja. A glikogén nem redukáló végét bontja, a láncok rövidítését az enzim katalizálja.

Anorganikus foszfáttal hasítja az α-1,4-kötéseket, és glükóz-1-foszfátot képez. A láncok végéről glükóz egységeket szakít le, de az elágazási pontok előtt 4 glükóz egységgel megáll.

Az emberi szervezetben 3-féle szövetben található meg: a májban, az agyban és az izomban. Az élő szervezetben dimerként van jelen, ahol mindegyik monomer 842 aminosavból áll és 97.289 kDa molekulatömegű.

Az izomszövetben a foszforiláz két formában, foszforilálatlan b és foszforilált a alakban fordul elő. A foszforiláz b inaktív, de adenozin-5-monofoszfát (AMP) jelenlétében enzimatikus aktivitással rendelkezik.

Külső hivatkozás[szerkesztés]

chemgapedia.de
flexikon.doccheck.com