Glifozát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Glifozát[1]
Glyphosate.svg
Glyphosate-3D-balls.png
IUPAC-név N-(foszfonometil)-glicin
Más nevek 2-[(foszfonometil)amino]ecetsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1071-83-6,
38641-94-0 (izopropil-ammónium só)
70393-85-0 (szeszkvi nátrium só)
81591-81-3 (trimetil-szulfónium só)
PubChem 3496
ChemSpider 3376
KEGG C01705
ChEBI 27744
RTECS szám MC1075000
SMILES
O=C(O)CNCP(=O)(O)O
InChI
1/C3H8NO5P/c5-3(6)1-4-2-10(7,8)9/h4H,1-2H2,(H,5,6)(H2,7,8,9)
StdInChIKey XDDAORKBJWWYJS-UHFFFAOYSA-N
UNII 4632WW1X5A
ChEMBL 95764
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H8NO5P
Moláris tömeg 169,07 g/mol
Megjelenés fehér kristályos por
Sűrűség 1.704 (20 °C)
Olvadáspont 184.5 °C
Forráspont 187 °C-on bomlik
Oldhatóság (vízben) 1.01 g/100 mL (20 °C)
Savasság (pKa) <2, 2.6, 5.6, 10.6
Megoszlási hányados −2.8
Veszélyek
MSDS InChem MSDS
EU osztályozás Irritatív (Xi)
Veszélyes a környezetre (N)
EU Index 607-315-00-8
R mondatok R41, R51/53
S mondatok (S2), S26, S39, S61
Lobbanáspont nem gyúlékony
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A glifozát gyenge szerves sav, színtelen kristályos, szilárd vegyület, vízben jól oldódik. Világszerte elterjedt gyomirtószer gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben. A GMO-k terjedésével a glifozát felhasználás radikálisan megnőtt az elmúlt években, főleg a génmódosított glifozátrezisztens kukorica alkalmazása miatt. A glifozát irritációt okoz szemben, bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés esetén a tüdőben, légutakban, köhögést, tüsszögést váltva ki. Újabb kutatási eredmények a glifozát teratogén és hormonkárosító hatásáról számoltak be.

2015 márciusában a WHO szakirányú szervezete az IARC az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta a glifozátot.[3] Ennek ellenére az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának kormánypárti többsége a bizottság 2017. május 9-i ülésén elutasította a glifozát felhasznásának korlátozására tett javaslatokat.[4]

2015 végén az EFSA is értékelte a glifozátot, de ellentétes eredményre jutottak, mivel az „EFSA csak a glifozát karcinogén kockázatát elemezte, az IARC pedig a vegyületet és a vegyületet tartalmazó különféle termékeket egyaránt górcső alá vette”,[5] valamint eltérően vették figyelembe a gyomirtó szer gyártói által finanszírozott kutatásokat is.[5]

2019-ben az Európai Unióban elsőként Ausztria betiltotta a szer használatát.[6]

Használata[szerkesztés]

A glifozát világszerte használt gyomirtószer mezőgazdasági területeken (aromás aminosavak szintézisét gátolja), gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben. A glifozátot szintén alkalmazzák olyan bejegyzett, transzgénikus növénykultúrákban, melyek rezisztensek a szerrel szemben (mint pl. kukorica, gyapot, szója, répacukor, búza). Több, mint 100 féle növénykultúrán kívül használják egyéb, nem élelmiszertermelési célú tevékenység során, mint pl. erdészet, üvegházak, lakónegyedek.[7]

A glifozát az Egyesült Államokban a 2000-es évek elejére a legtöbbet használt peszticiddé vált, évente pázsitokon, gyepeken, kiskertekben 2300-3600 tonnát, míg mezőgazdaságban 39-41 ezer tonnát használnak fel belőle.[8]

A GMO-k terjedésével a glifozátfelhasználás radikálisan megnőtt az elmúlt években, főleg a génmódosított glifozátrezisztens kukorica alkalmazása miatt.

2019. július 2-án Ausztria az Európai Unióban elsőként betiltotta a glifozát használatát. Egyelőre vitatott, hogy a tilalom megfelel-e az uniós jognak; ennek ellenére a Greenpeace környezetvédő szervezet történelmi mérföldkőnek nevezte az eseményt.[9][10]

Egészségügyi kockázatai[szerkesztés]

A glifozát 2001-es Európai Unióban történő engedélyezése óta több olyan tudományos kutatás is napvilágot látott, mely a hatóanyag egészségkárosító hatására utal. Egyes újabb kutatások szerint a glifozát teratogén lehet és károsíthatja a hormonháztartást.

Az anyaggal történő bárminemű érintkezés egészségügyi kockázatot jelent az anyag irritáló hatása miatt: irritációt okoz szemben, bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés esetén a tüdőben, légutakban, köhögést, tüsszögést váltva ki.[11]

Normál felhasználás mellett nem jelent akut veszélyt a szer (Cheminova), azonban még akut kitettségnél is alacsony toxicitást mutatott egereknél és patkányoknál. Embereknél akut kitettség munkahelyi baleset vagy öngyilkossági kísérletek során fordul elő, a szervezetbe kerülve a glifozát irritálja a légzőszervi nyálkahártyákat és a béltraktust.[12]

A glifozát rosszul szívódik fel az emésztőrendszerben, és nagyrészt változatlan formában ürül az emlősök szervezetéből. 10 nappal a kezelés után már csak nyomokban találtak a szövetekben a szerrel 3 hétig táplált patkányok vizsgálatakor. Az adatok alapján a glifozát jelentős mértékben nem halmozódik fel az állati szövetekben.Az anyagcsere folyamatban nagyon mérsékelten vesz részt a szer, a kiürülés gyors és majdnem teljes mértékű. A maradékok szinte minden szövetben előfordulhatnak, az eloszlásuk alacsony és nincs jele felhalmozódásnak.[13][14]

Tanulmányok mérsékelt toxicitásról számolnak be (az LD50 értékek 1000 mg/testtömeg/kg és 5000 mg/testtömeg kg). Szájon át az LD50 érték glifozátra vonatkozva nagyobb, mint 10,000 mg/testtömeg kg egerek, nyulak, és kecskék esetén.

A reprodukcióra való hatását vizsgálva azt találták, hogy kevés elváltozást okoz a kísérleti állatokban magas dózis esetén (több, mint 150 mg/testtömeg kg/nap).

A WHO 1994-es tanulmányában az addig elvégzett kísérletek alapján a glifozátot nem tartotta rákkeltőnek.[15][16] Az in vitro és in vivo genotoxikológiai tesztek negatívak lettek,[12] és az EPA az E kategóriába sorolta (bizonyítottan nem rákkeltő emberekre), és az IARC nem tartotta nyilván 2015-ig.[3][17] Nem mutatott mutagén hatást a Salmonella, E. coli vagy kínai hörcsög esetében (Cricetulus griseus), valamint a DNS-javítás vizsgálat is negatív lett a Bacillus subtilis és hepatocita kultúrákban.[13][14] Humán allergiás hatást sem jelentettek.[18]

2009-ben azonban kutatók egy csoportja több vizsgálat alapján arra jutott, hogy a glifozát-alapú gyomirtók mérgezőek és endokrin zavarokat okoznak az emberi sejtekben. Összességében a glifozát-alapú gyomirtók élelmiszerben és takarmányban megtalálható szermaradékainak sejtekre gyakorolt hatásáról alkotott eddigi elképzeléseket felülvizsgálni javasolják, a glifozát karcinogén/mutagén/reprotoxikus besorolását illetően is.[19] A francia Seralini által vezetett kutatás[19] kimutatta, hogy a glifozát – Roundup nevű adjuváns jelenlétben – a humán embrionális-, köldök- és méhlepény sejtvonalakon DNS töredezést és sejtpusztulást okoz. Egy 2009-es argentin kutatás pedig a glifozát teratogén hatását bizonyította gerinceseken. Az embrionális fejlődést vizsgálva konzekvens és szisztematikus deformációkat figyeltek meg a Xenopus laevisafrikai karmosbékákon végzett vizsgálatok során. A glifozát hatására csökkent a fej mérete, a központi idegrendszerben genetikai változások következtek be, a koponyát formáló sejtek nagy számban pusztultak és deformálódtak a porcok. Az eredményeknek azért is van nagy jelentősége, mert a gerincesek közötti hasonlóságok miatt a humán embriókra ilyen hatással lehet a szer. Ennek alapján a glifozát használatának betiltását kérte a kutatást vezető professzor az argentin kormánytól, környezetvédők pedig be is perelték a glifozátot gyártó amerikai Monsanto vállalatot.[20][21][22]

2010-ben tovább bővültek az információk, miszerint a glifozát megmérgezheti a termést, talajt, vadvilágot, állatállományt és magát az embert is, tehát a szer az egész ökoszisztémát veszélyezteti többféle úton is, ami miatt különböző szervezetek és egyének már régóta a glifozát betiltásáért küzdenek, mindeddig azonban hiába. A vizsgálatok során jóval az ajánlott mezőgazdasági felhasználási mennyiségek alatt is komoly egészségkárosító hatások jelentkeztek. A glifozát megköti a fém ionokat (kelátor), amivel szisztemikus hatásokat fejt ki több fő enzimre, melyek működése multivalens ionoktól függ. Laborkísérletek már egyértelműen a glifozáthoz tudtak kötni bizonyos születési rendellenességeket is.[23]

Környezeti hatásai[szerkesztés]

A glifozát felhasználása gyomirtó szerként azt eredményezheti, hogy a szermaradványok a levegőbe, ivóvízbe, növények és állatok szöveteibe, és így az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A glifozát belélegezve, bőrön keresztül felszívódva, vízzel és élelmiszerrel, valamint munkahelyi foglalkozással kerülhet a szervezetbe. Mivel fennáll a glifozát mikrobák általi lebontásának lehetősége talajban és vízi környezetben, elsődleges expozíciós forrása az élelmiszer.[24]

Felszíni vizekben 1-1700 µg/l, talajban (szárazanyagra vetítve) 0,07–40 mg/kg, üledékekben 0,05–19 mg/kg, vadon termő bogyósokban 1,6–19 mg/kg, zuzmókban 45 mg/kg mennyiségben mutatták ki a glifozátot, a bomlástermékei közül az AMPA-t pedig felszíni vizekben 1-35 µg/l, talajban 0,1–9 mg/kg, üledékekben 0,05-1,8 mg/kg, lombozatban 1,7-<9 mg/kg, bogyósokban 0,02-0,1 mg/kg, zuzmókban 2,1 mg/kg koncentrációban.[16]

Glifozátot növényekből a legkülönbözőbb értékekben mértek: banánban a kimutathatósági érték, 0,05 mg/kg alatt, száraz babból 0,11-1,8 mg/kg, száraz borsóból 0,17-,05 mg/kg, lencséből 0,05–3 mg/kg, szójából 0,45–17 mg/kg, gabonamagvakból 0,1–20 mg/kg, cukornádból 0,07-0,97 mg/kg, gyapotból 0,46–28 mg/kg, teából 0,12-0,42 mg/kg értékben, kiemelkedően magas koncentrációkat szálastakarmányokban mutattak ki, ahol a glifozát maradvány mennyisége elérte a 225 mg/kg értéket is.[25]

A különböző vizsgálati eredmények ellenére a hivatalos szervezetek álláspontja továbbra is az, hogy az emberi egészségre nézve csekély káros hatása van a glifozátnak. Az EPA szerint az elméleti maximum szermaradék szennyezettség bevitel 0,025 mg/testtömeg kg/nap, ami minimális veszélyt jelent és nem tartja egyáltalán mutagénnek. 2 mg/testtömeg kg/nap referencia dózis értéket javasoltak, amely a toxicitási vizsgálataikra alapozva nem jár káros hatásokkal még egy életen át történő rendszeres bevitelnél sem. Igaz korábban, 2003-ban, de a WHO[26] is veszélytelennek minősítette a szert az AMPA-val együttes ivóvízben való előfordulását illetően, valamint még korábbi eredmények a szisztemikus toxicitást vetették el kellő bizonyítékok híján.[12]

Az “Európai Glifozát Környezeti Információs Központ” (EGEIS) szerint bár a felszíni vizek tényleg tartalmaznak kevés mennyiségű glifozátot, ezek maradéktalanul eltávolításra kerülnek a standard vízkezelési folyamatok során, az ivóvízre vonatkozó 0,1 µg/l határérték túllépését pedig nem is veszélyezteti a szer.[27]

Permetszerek[szerkesztés]

Több permetszernek a hatóanyaga: Kapazin[28]
Glyfos[29]

Glialka[szerkesztés]

A Glialka a Monsanto Europe belga vegyipari vállalat által gyártott totális gyomirtószer védjegyezett neve. Hatóanyaga 360 g/l glifozát (441 g/l glifozát kálium só formájában). Vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes. folyékony, vízben oldható koncentrátumként forgalmazzák. Forgalmazási kategória: III. (szabadforgalmú).Mezőgazdaságilag nem művelt területek, lakott területek, kiskertek, szőlő, gyümölcsös, gyep felújítás, erdészet, fakitermelés totális gyomirtására alkalmazzák. Beceneve: a "folyékony kapa"[30]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Glyphosate, Environmental Health Criteria monograph No. 159. Geneva: World Health Organization (1994). ISBN 92-4-157159-4 
  2. REGULATION (EC) No 1272/2008 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 16 December 2008 on classification, labelling and packaging of substances and mixtures, amending and repealing Directives 67/548/EEC and 1999/45/EC, and amending Regulation (EC) No 1907/2006. Official Journal of the European Union, 570, 1100. o. 
  3. a b Rákkeltő lehet a világ egyik legnépszerűbb gyomirtója, 2015. „A franciaországi székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) öt rovar- és növényirtó szer, köztük a glifozát alapú herbicidek minősítését végezte el. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) is mérlegelni fogja az IARC értékelését. (...) A szakértők szerint ’korlátozott bizonyítékok’ vannak rá, hogy a szer non-Hodgkin limfómát okozhat az embereknél, és meggyőző bizonyítékok támasztják alá, hogy egyéb rákfajták kialakulását eredményezheti patkányoknál és egereknél. A francia ügynökség szerint az anyag kimutatható a mezőgazdasági munkások vérében és vizeletében, ami azt jelenti, hogy a szervezet felszívja a glifozátot.”
  4. http://alfahir.hu/2017/05/09/sallai_robert_benedek_lmp_glifozat_fidesz_neonikotinoid
  5. a b Embert is irt a gyomirtó?. Medical Online. (Hozzáférés: 2015. november 26.) „Először is, a két szervezet nem pontosan ugyanazt vizsgálta. Az EFSA csak a glifozát karcinogén kockázatát elemezte, az IARC pedig a vegyületet és a vegyületet tartalmazó különféle termékeket egyaránt górcső alá vette. Az EFSA arra hivatkozik, hogy az IARC eredményei nem konzekvensek: míg egyes vizsgálatok egyes glifozáttartalmú termékek genotoxicitására utalnak, más vizsgálatok más termékek esetében nem mutatnak ilyen hatást – azaz, magyarázza az EFSA, elképzelhető, hogy a termékek másik összetevője lehet a ludas. Azonban a Nature Communications egy közelmúltban megjelent tanulmánya szerint ez az érvelés nem állja meg a helyét, hiszen az ismertetett koktél-hatás azt is megmagyarázza, mi az oka, hogy egyenként nem toxikus mennyiségű xenobiotikumok együttes adása súlyos következményekkel járhat (Vanessa Delfosse és munkatársai: Synergistic activation of human pregnane X receptor by binary cocktails of pharmaceutical and environmental compounds). Mindazonáltal, az IARC tanulmánya szerint ennél rosszabb a helyzet: azok a vizsgálatok, amelyeket nem a gyomirtó szer gyártói finanszíroztak, arra utalnak, hogy a vegyület önmagában is karcinogén lehet. A két szervezet ugyanis különböző bizonyítékokat tart hitelesnek. Az EFSA olyan nem publikus tanulmányok eredményeit használta, amelyeket agrokémiai ipari csoportok terveztek és vezényeltek le, míg az IARC az ilyen vizsgálatokat kizárta az elemzésből: a rákkutató intézet csak olyan vizsgálatokat vett komolyan, amelyek nyilvánosak, és adataik független kutatók számára hozzáférhetők. Az ipari csoportok mindeközben arra hivatkoznak, hogy a glifozátot a világ számos országában engedélyezték, mivel a hatóságok biztonságosnak ítélték a használatát.”
  6. Ausztria szembement az EU-val: betiltotta a vitatott gyomirtót. Népszava. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
  7. http://www.regulations.gov/#!documentDetail;D=EPA-HQ-OPP-2009-0361-0042
  8. http://www.epa.gov/opp00001/pestsales/01pestsales/usage2001_2.htm
  9. Österreich beschließt Totalverbot von Glyphosat, Spiegel Online, 2019. július 2.
  10. Totalverbot von Glyphosat beschlossen orf.at, 2019. július 2.
  11. http://www.cheminova.hu/download/msdn_hu/glyfos_msds.pdf[halott link]
  12. a b c http://www.oehha.ca.gov/water/phg/pdf/GlyPHG062907.pdf
  13. a b http://www.epa.gov/iris/subst/0057.htm
  14. a b http://www.epa.gov/oppsrrd1/REDs/factsheets/0178fact.pdf
  15. "Extension Toxicology Network - Glyphosate", 1996. „"Regulatory Status: Glyphosate acid and its salts are moderately toxic compounds in EPA toxicity class II. Labels for products containing these compounds must bear the Signal Word WARNING. Glyphosate is a General Use Pesticide (GUP)."”
  16. a b "INTERNATIONAL PROGRAMME ON CHEMICAL SAFETY - ENVIRONMENTAL HEALTH CRITERIA 159 - GLYPHOSATE", 1994. „"1.6 Effects on laboratory mammals, and in vitro test systems: The available studies do not indicate that technical glyphosate is mutagenic, carcinogenic or teratogenic. Two multigeneration studies were carried out in rats. The main effects of technical glyphosate were decreased body weights of parent animals and pups and decreased litter size at 30 000 mg/kg diet. In one reproduction study, an increase in the incidence of unilateral renal tubular dilation in F3b male pups at 30 mg/kg body weight was reported. The absence of a renal effect in pups at a higher dose level in the other reproduction study indicates that the reproducibility of this lesion is uncertain."”
  17. http://monographs.iarc.fr/ENG/Classification/ClassificationsCASOrder.pdf
  18. http://www.cheminova.hu/download/biztonsagi_adatlap/glyfos_dakar_msds_hu.pdf[halott link]
  19. a b http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy
  20. http://www.rapaluruguay.org/glifosato/Andres_Carrasco.pdf
  21. http://www.i-sis.org.uk/GHCCBD.php
  22. http://www.i-sis.org.uk/glyphosateCausesBirthDefects.php
  23. Archivált másolat. [2016. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 28.)
  24. http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/glyphosateampa290605.pdf
  25. https://books.google.hu/books
  26. http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/glyphosampasum.pdf
  27. Archivált másolat. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 28.)
  28. http://www.arystalifescience.hu/upload/files/kapazin_600litcimke.pdf[halott link]
  29. http://www.cheminova.hu/ChemiNova/web.nsf/Pub/glyfos_dakar.html
  30. http://www.agrokerholding.hu/index.php?path=17,42&tid=4403