Hegyi törpekuvik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Glaucidium gnoma szócikkből átirányítva)
Hegyi törpekuvik
Glaucidium gnoma californicum
Glaucidium gnoma californicum
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Surniinae
Nem: Glaucidium
Faj: G. californicum
Tudományos név
Glaucidium gnoma
Wagler, 1832
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi törpekuvik témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi törpekuvik témájú médiaállományokat és Hegyi törpekuvik témájú kategóriát.

A hegyi törpekuvik (Glaucidium gnoma) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.

A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Mountain Pygmy Owl).

Egyes rendszerbesorolások Glaucidium californicum néven tartják nyilván.

Előfordulása[szerkesztés]

Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Guatemala és Honduras területén honos. Tisztásokkal tarkított erdők lakója.

Alfajai[szerkesztés]

  • Glaucidium gnoma californicum P. L. Sclater, 1857
  • Glaucidium gnoma cobanense Sharpe, 1875
  • Glaucidium gnoma gnoma Wagler, 1832
  • Glaucidium gnoma grinnelli Ridgway, 1914
  • Glaucidium gnoma hoskinsii Brewster, 1888
  • Glaucidium gnoma pinicola Nelson, 1910
  • Glaucidium gnoma swarthi Grinnell, 1913

Megjelenése[szerkesztés]

Testhosszúsága 16,5–18,5 centiméter. Szárnyfesztávolsága 38 centiméter, testtömege pedig 62–73 gramm; a tojó kicsivel nagyobb és testesebb, mint a hím.

Életmódja[szerkesztés]

Hajnali szürkületben és nappal aktív, kis mérete ellenére, önmagánál nagyobb zsákmányt is elejt. Bagolyhoz képest repülése zajos. Tápláléka főleg pockokból áll, de madarakat, cickányokat, egereket, mókusokat, denevéreket, fiatal nyulakat és a menyétet, valamint varangyokat, békákat, kisebb gyíkokat és kígyókat is zsámányol.

Szaporodása[szerkesztés]

Általában elhagyott harkály odúba készíti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 29 napig kotlik a tojó, a költő tojót és a kikelt fiókákat a hím eteti.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]