Giuga-számok

A számelmélet területén a Giuga-számok olyan összetett n számok, melyek különböző p_i prímtényezőire mind igaz, hogy $p_{i}|({n \over p_{i}}-1)$ , vagy ami ezzel ekvivalens, minden különböző p_i prímtényezőre $p_{i}^{2}|(n-p_{i})$ .

A Giuga-számokat a kevéssé ismert Giuseppe Giuga olasz matematikusról nevezték el, a prímszámokkal kapcsolatos Agoh–Giuga-sejtéshez kapcsolódnak.

Definíciók

A Giuga-számok Takashi Agoh által megadott alternatív definíciója szerint egy n összetett szám akkor és csak akkor Giuga-szám, ha a

nB_{\varphi (n)}\equiv -1{\pmod {n}}

kongruencia teljesül, ahol B egy Bernoulli-szám, $\varphi (n)$ pedig az Euler-függvény.

Giuseppe Giuga a fentivel ekvivalens megfogalmazása szerint: egy n összetett szám akkor és csak akkor Giuga-szám, ha a

\sum _{i=1}^{n-1}i^{\varphi (n)}\equiv -1{\pmod {n}}

kongruencia teljesül, továbbá teljesül, hogy

\sum _{p|n}{\frac {1}{p}}-\prod _{p|n}{\frac {1}{p}}\in \mathbb {N} .

Az eddig ismert n Giuga-számok valójában a következő erősebb feltételt is kielégítik:

\sum _{p|n}{\frac {1}{p}}-\prod _{p|n}{\frac {1}{p}}=1.

Példák

A Giuga-számok sorozata így kezdődik:

30, 858, 1722, 66198, 2214408306, … (A007850 sorozat az OEIS-ben).

Például a 30 Giuga-szám, mivel prímtényezői 2, 3 és 5, melyekre igazak a következők:

30/2 − 1 = 14, ami osztható 2-vel,
30/3 − 1 = 9, ami osztható 3-mal és
30/5 − 1 = 5, ami osztható 5-tel.

Tulajdonságai

A Giuga-számok prímtényezőinek különbözőknek kell lenniük. Ha $p^{2}$ osztója $n$ -nek, abból következik hogy ${n \over p}-1=m-1$ , ahol az $m=n/p$ szám osztható $p$ -vel. Ezért $m-1$ nem lenne osztható $p$ -vel, így tehát $n$ nem Giuga-szám.

A fentiek szerint kizárólag négyzetmentes számok lehetnek Giuga-számok. Például a 60 prímtényezői 2, 2, 3 és 5, továbbá 60/2 − 1 = 29, ami nem osztható 2-vel. Ezért a 60 nem Giuga-szám.

A prímszámok négyzetei tehát ki vannak zárva, de a diszkrét félprímek sem lehetnek Giuga-számok. Mivel ha $n=p_{1}p_{2}$ és $p_{1}<p_{2}$ pímszámok, akkor ${n \over p_{2}}-1=p_{1}-1<p_{2}$ , tehát $p_{2}$ nem lesz osztója ${n \over p_{2}}-1$ -nek, ezért $n$ nem Giuga-szám.

Az összes ismert Giuga-szám páros. Ha létezik páratlan Giuga-szám, legalább 14 prímszám szorzataként kell előállnia. Nem ismert, hogy létezik-e végtelen sok Giuga-szám.

Paolo P. Lava (2009) sejtése szerint a Giuga-számok az n' = n+1 differenciálegyenlet megoldásai, ahol n' megegyezik n aritmetikai deriváltjával. (Négyzetmentes számokra $n=\prod _{i}{p_{i}}$ , $n'=\sum _{i}{\frac {n}{p_{i}}}$ , tehát n' = n+1 épp a fenti Definíciók szakasz utolsó egyenlete, n-nel megszorozva.)

José Mª Grau és Antonio Oller-Marcén megmutatták, hogy egy n egész akkor és csak akkor Giuga-szám, ha valamely a > 0-ra kielégíti az n' = a·n + 1 differenciálegyenletet, ahol n' megegyezik n aritmetikai deriváltjával. (Itt is igaz, hogy n' = n+1 épp a fenti Definíciók szakasz utolsó egyenlete, n-nel megszorozva.)

Kapcsolódó szócikkek

Irodalom

Weisstein, Eric W. "Giuga Number" (angol nyelven). Wolfram MathWorld.
Borwein, D.; Borwein, J. M.; Borwein, P. B.; Girgensohn, R. (1996). "Giuga's Conjecture on Primality" (PDF). American Mathematical Monthly. 103: 40–50. doi:10.2307/2975213. Zbl 0860.11003. 2005. május 31. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2005. május 31.
Balzarotti, Giorgio; Lava, Paolo P. (2010). Centotre curiosità matematiche. Milan: Hoepli Editore. 129. o. ISBN 978-88-203-4556-3.