Giovanni Niccolò Servandoni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Giovanni Niccolò Servandoni
Jean-Nicolas Servandoni by Jean Francois Colson.jpg
Született 1695. május 2.[1][2][3][4][5][6]
Firenze[7]
Elhunyt 1766. január 19. (70 évesen)[1][2][3][4][5][8][6]
Párizs[9]
Állampolgársága francia
Gyermekei D'Hannetaire
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Niccolò Servandoni témájú médiaállományokat.
Giovanni Niccolò Servandoni

Giovanni Niccolò Servandoni, más néven Jean-Nicolas Servando vagy Jean-Nicolas Servandon (Toszkánai Nagyhercegség, Firenze, 1695. május 2. – Franciaország, Párizs, 1776. január 19.) - építész, díszlettervező, látványtervező.

Élete[szerkesztés]

A Szent Szulpicius-templom kupolája, Párizs
A Szent Szulpicius-templom homlokzata, Párizs

Itáliai anya és francia apa gyermekeként az itáliai Firenzében született 1695. május 2-án Rómában szerezte képesítését Giovanni Paolo Panini festő és Giuseppe Rossi építész tanítványaként. 1691-1765 között Giovanni Paolo Panini műhelyében tanult, akinek zseniális festészete adta későbbi művészete alapját, mint diák itt sajátította el a perspektíva és az építészet alapjait. 1724-ben Párizsban telepedett le, de Európa több nagyvárosában, így 1749-ben Londonban, 1760-ban pedig Bécsben is dolgozott. 1732-ben az ő munkája volt a proto-neoklasszikus terv szerint épült Szent Szulpicius-templom kupolája és homlokzata Párizsban.

1728-ban az Académie Royale de Musique-ban fő festőnek és designernek nevezték ki.

Servandoni munkássága forradalmasította a színházat. Az Académie Royale de Musique-ot elhagyva egy újfajta színház kísérleteibe fogott. Bonyolult élénk színű fényjátékokat; csillogó víz, gomolygó felhők, és tűzijátékok között folyton változó jelenetekkel, amelyekben a nézőtéren elhaladó hajók és repülő szekerek elkápráztatták a közönséget. Ezek a színházi újítások széles körben népszerűvé váltak Európa nagyobb színházaiban is. Servandoni például két évig tervezte Drezda csodálatos operaházának pazar produkcióit. Őt bízták meg a meg a fényes királyi ünnepségek eseményeinek megtervezésével és végrehajtásával is; tűzijáték XV. Lajos legidősebb lányának Lujza Erzsébetnek és Fülöp spanyol infánsnak az esküvőjén, stb.

1776 január 19-én Párizsban, 81 évesen érte a halál.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Saint-Sulpice-templom, homlokzat, Párizs, 1732–1745.
  • Baldachin a Karthauzi Szent Brúnó-templomban Lyon, 1736.
  • Egmont-palota, Brüsszel neoklasszikus stílusú része.
  • Átalakítások: Château de Condé, Jean-François de La Faye Leriget.
  • Château de Gennevilliers a Marshal Richelieu, 1746.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Jean Nicolas Servandoni
  3. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b 1004270, 2017. október 9., Jean-Nicolas Servandoni, Structurae
  6. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 22.)
  8. (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források[szerkesztés]

  • Britannica.com [1]
  • Enciklopedia.com [2]