Giovanni Dupré
| Giovanni Dupré | |
 | |
| Született | 1817. március 1.[1][2][3][4][5] Siena |
| Elhunyt | 1882. január 10. (64 évesen)[1][2][4][5][6] Firenze |
| Állampolgársága | olasz (1861. március 17. – 1882. január 10.) |
| Gyermekei | Amalia Dupré |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Fiesole cemetery |
 | |
| Giovanni Dupré aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Dupré témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Giovanni Dupré (Siena, 1817. március 1. – Firenze, 1882. január 10.) olasz szobrász.
Életrajza[szerkesztés]
Először francia fafaragó apjával dolgozott, azután Firenzében Lorenzo Bartolini tanítványa lett. Első sikerét Ábelével aratta (1842), 1845-ben készítette el a Káint. 1856-ban az Antonio Canova-féle VI. Piusz pápa síremléke hatása alatt az allegória felé orientálódott. Ebből az időből való a Búsuló Szapphó, Ferrari Corbelli grófné síremléke a firenzei San Lorenzo-bazilikában, a Fáradt bacchánsnő, A gyermek Bacchus, a Kereszt diadalát ábrázoló nagy, allegórikus domborműve a firenzei Santa Croce templomon (1859). 1865-ben fejezte be Pietàját a sienai Misericordia temető számára. Legnagyszerűbb műve a torinói Cavour-emlékszobor (1872): Cavour felemeli Olaszországot, tíz hatalmas, allegórikus, de amellett realisztikus alak veszi körül.
Könyve[szerkesztés]
- Pensieri sull' arte e ricordi autobiografici (1879)
Galéria[szerkesztés]
-
Ábel -
Káin -
Giotto
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Giovanni Duprè (holland nyelven)
- ↑ Giovanni Dupré (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
