Ginette Reno

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ginette Reno
Ginette Reno Musée Grévin Montréal.JPG
Életrajzi adatok
Születési név Ginette Raynault
Született 1946április 28. (74 éves)
Montréal, Québec,  Kanada
Pályafutás
Műfajok könnyűzene
Aktív évek 1959-
Hangszer vokál
Díjak
  • Kanada Rend tisztje
  • Governor General’s Performing Arts Award
  • Québec Nemzeti Rend lovagja (2004)
  • Canada’s Walk of Fame (2000)
Tevékenység
Kiadók Melon-Miel

Ginette Reno weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ginette Reno témájú médiaállományokat.

Ginette Reno (Montréal, 1946. április 28. –) francia-kanadai író, zeneszerző, énekes és színésznő. Többszörös Genie- és Gemini-jelölt, többszörös Juno-díjas művésznő, arany- és platinalemezes zenész, a Kanada Rend és a Québec Nemzeti Rend birtokosa.

Korai évek[szerkesztés]

A Montréalban született Ginette Raynault 1960-ban kezdett énekelni és megnyerte a Les Découvertes de Jean Simon című tehetségkutató versenyt. Ezután három montreali klub is szerződést ajánlott neki.[1][2][3][4][5]

Karrier[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

Ginette Reno arany- és platinalemezes kanadai művész.[6] Angol és francia nyelvű albumokat is készített. Legnagyobb slágere 1970-es Beautiful Second Hand Man című dala volt, mely 1970. november 28-án az RPM kislemez listáján második helyet ért el.[7] A dal az azonos című albumon jelent meg 1970-ben a Parrot Records kiadó gondozásában,[8] 2004-ben a francia Melon-Miel újra kiadta egy két lemezes válogatásban (Vocally Yours Vol. 7 & 8).[9] Leginkább Québecben lép fel, négy évtizedes karrierje során nagyjából 60 albuma jelent meg.

Film[szerkesztés]

Reno 1992-ben a Jean-Claude Lauzon Léolo című filmjében szerepelt. 1998-ban a C't'à ton tour, Laura Cadieux című filmben nyújtott alakításáért Genie-díjra jelölték a legjobb színésznő kategóriában. Az 1999-es folytatásban is játszott, amiért újabb Genie-jelölést kapott. 2003-ban a Mambo olasz módra című független kanadai filmben, majd 2006-ban a Le secret de ma mère szereplője volt.[10] Ez utóbbi ismét Genie-jelöléshez juttatta a legjobb színésznő kategóriában. Televíziós szerepeiért 1999-ben és 2000-ben Gemini-díjra jelölték.[11]

Elismerések[szerkesztés]

Díjak[szerkesztés]

  • Juno-díj (1970) - Legjobb énekesnő
  • Juno-díj (1972) - Az év kiemelkedő teljesítményt nyújtó énekesnője
  • Juno-díj (1973) - Az év kiemelkedő teljesítményt nyújtó énekesnője
  • Juno-díj (2001) - Az év francia nyelvű albuma (Un Grand Noël d'amour)

Jelölések[szerkesztés]

  • Juno-díj (1998) - Az év legsikeresebb francia nyelvű albuma
  • Juno-díj (1999) - Legjobb énekesnő
  • Juno Fan Choice Award (2010)

Kitüntetések[szerkesztés]

Diszkográfia[szerkesztés]

  • 2011: La musique en moi
  • 2009: Fais-moi la tendresse
  • 2004: Vocally Yours (Coffret 4)
  • 2004: les Grands Soirs (Coffret 3)
  • 2004: Moi c'est Ginette (Coffret 2)
  • 2004: Mademoiselle Reno (Coffret 1)
  • 2000: The First Noel
  • 2000: Un grand noël d'amour
  • 2000: Juke-Box vacances (Compilation de divers artistes)
  • 1999: Un peu plus haut - le nouveau spectacle
  • 1998: Love is all
  • 1997: La Chanteuse
  • 1995: Versions Reno
  • 1993: Ginette Reno en concert
  • 1991: L'Essentiel
  • 1990: Ma vie en chansons - Mes plus grands succès
  • 1988: Ne m'en veux pas
  • 1987: Ginette Reno - Michel Legrand
  • 1986: Si ça vous chante / De plus en plus fragile
  • 1986: Paris-Québec
  • 1985: Ginette Reno
  • 1984: Souvenirs tendres
  • 1984: J'ai besoin de parler
  • 1983: Ginette Reno
  • 1982: Ginette Reno en concert
  • 1981: Quand on se donne
  • 1979: Je ne suis qu'une chanson
  • 1979: Trying to Find a Way
  • 1977: Les Grands Succès volume 1
  • 1977: Ce que j'ai de plus beau
  • 1975: The Best of Ginette Reno
  • 1974: En direct de la Place des Arts
  • 1974: Aimons-nous
  • 1973: Ombre et Soleil
  • 1971: À la Comédie canadienne
  • 1971: Aimez-le si fort
  • 1971: Touching me Touching you
  • 1970: Beautiful Second Hand Man
  • 1969: Ginette Reno à la Comédie canadienne '69
  • 1969: Ginette Reno (troisième album Ginette Reno de 1969)
  • 1969: Ginette Reno (deuxième album Ginette Reno de 1969)
  • 1969: Ginette Reno
  • 1968: Les Grands Succès d'une vedette
  • 1967: Joyeux Noël
  • 1967: Quelqu'un à aimer
  • 1966: En spectacle au Casa Loma
  • 1966: Le monde de Ginette Reno
  • 1965: En amour
  • 1964: Formidable!
  • 1962: Ginette Reno

Filmográfia[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ginette Reno című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. Ginette Reno. The Canadian Encyclopedia. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  2. Biography. Ginettereno.com. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  3. Ginette Reno - Biography. Allmusic. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  4. a b Ginette Reno. Canada's Walk of Fame. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  5. Ginette Reno. Northernstars.ca. [2012. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  6. Gold and Platinum Search. Musiccanada.com. [2012. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  7. Mor Playlist. RPM Magazin, 15. sz. (19701128) arch Hozzáférés: 2012. szept. 11.
  8. Beautiful Second Hand Man. Collectionscanada.ca. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)[halott link]
  9. Ginette Reno – Vocally Yours Vol. 7 & 8. Discogs.com. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  10. Ginette Reno. Allmovie.com. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  11. Canada's Awards Database - Ginette Reno. Academy.ca. [2012. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  12. Ginette Reno, O.C., C.Q.. The Governor General of Canada. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  13. Ginette Reno. Ordre National du Quebec. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)

További információk[szerkesztés]