Gilles Kepel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gilles Kepel
Született1955. június 30. (68 éves)[1][2][3][4][5]
Párizs[6]
Állampolgárságafrancia
SzüleiMilan Kepel
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
  • Lysenko Prize (2001)[7][8]
  • Officer of the Order of Cultural Merit (2012)
  • prix Pétrarque de l'essai (2013)
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének tisztje (2015. május 15.)[9]
  • a francia Becsületrend tisztje (2022. július 13.)[10]

A Wikimédia Commons tartalmaz Gilles Kepel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gilles Kepel (Párizs, 1955. június 30. –) francia szociológus, politológus, egyetemi oktató.

Az Institut d’études politiques de Paris tudományos intézet francia professzora, aki ugyanitt a Közel-Kelet és Mediterránum tanszéket vezette. Több szociológiai és politikatudományi mű szerzője. A politikai iszlám és a radikális iszlamizmus egyik legjobb szakértőjének számít. De más vallások szélsőséges, extrém mozgalmaival is foglalkozik.

Élete[szerkesztés]

Szociológiát, anglicisztikát és arabisztikát hallgatott. Társadalomtudományból és politikatudományból is doktorált. 1994-ben a New York University, 1995-96-ban a Columbia University vendégprofesszora volt. 2009-2010-ben a London School of Economics and Political Science történelem és nemzetközi kapcsolatok tanszékén (Philipe Roman) oktatott. Rendszeresen publikál a Le Monde, a The New York Times, a La Repubblica, az El País című neves újságokban és szerepel a különböző arab médiákban. Gilles Kepel tagja az Arab Világ Intézet (Institut du monde arabe) vezető testületének és a Institut d’études politiques de Paris Kuwait programjának tudományos igazgatója.

Művei[szerkesztés]

Franciául[szerkesztés]

  • Le Prophète et le Pharaon. Aux sources des mouvements islamistes, Paris, Le Seuil, [1984], édition révisée, 1993
  • Les banlieues de l'islam. Naissance d'une religion en France, Paris, Le Seuil, [1987], 1991
  • A l'ouest d'Allah, Paris, Le Seuil, [1994], 1996
  • Jihad : expansion et déclin de l'islamisme, Paris, Gallimard, [2000], édition révisée 2003
  • Chronique d'une guerre d'Orient, automne 2001. Brève chronique d'Israël et de Palestine, avril-mai 2001, Paris, Gallimard, 2002
  • La Revanche de Dieu : Chrétiens, juifs et musulmans à la reconquête du monde, Paris, Le Seuil, [1991], 2003
  • Fitna : guerre au cœur de l'islam : essai, Paris, Gallimard, 2004
  • Du jihad à la fitna, Paris, Bayard / BNF, 2005
  • Terreur et martyre. Relever le défi de civilisation, Paris, Flammarion, 2008, 224 p.

Angolul[szerkesztés]

  • The revenge of God : The resurgence of Islam, Christianity and Judaism in the modern world, Cambridge, Polity, 1994
  • Allah in the West : Islamic movements in America and Europe, Oxford, Polity, 1997
  • Bad moon rising : A chronicle of the Middle East today, Londres, Saqi, 2003
  • Jihad : The trial of political Islam, Londres, I. B. Tauris, 2004
  • The war for muslim minds: Islam and the West, Cambridge, Mass / Londres, Belknap Press, 2004
  • The roots of radical Islam, Londres, Saqi, 2005

Németül[szerkesztés]

  • Der Prophet und der Pharao. Das Beispiel Ägypten: Die Entwicklung des muslimischen Extremismus. Piper, München 1995, ISBN 3-492-03786-0
  • Die Rache Gottes. Radikale Moslems, Christen und Juden auf dem Vormarsch. Piper, München 2001, ISBN 3-492-21841-5
  • Das Schwarzbuch des Dschihad. Aufstieg und Niedergang des Islamismus. Piper, München, Zürich 2002, ISBN 3-492-04432-8
  • Die neuen Kreuzzüge. Die arabische Welt und die Zukunft des Westens. Piper, München 2005, ISBN 3-492-24533-1
  • Al-Qaida. Texte des Terrors, zusammen mit Jean-Pierre Milelli. Piper, München 2006, ISBN 3-492-04912-5

Magyarul[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BD Gest' (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. AlKindi
  3. Babelio (francia nyelven)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Who's Who in France (francia nyelven)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  7. http://www.clubdelhorloge.fr/index.php?option=com_content&view=article&id=33&Itemid=129
  8. Le Club de l'Horloge : trente ans de combat pour les idées politiques (1974-2004), 154-155
  9. PREX1510485D
  10. PRER2216139D

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gilles Kepel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gilles Kepel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.