Gifhorn

	Gifhorn
	Régi városháza
	; Gifhorn címere
	; Gifhorn címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Rang	város
Polgármester	Matthias Nerlich (CDU)
Irányítószám	38518,; 38559 (Ringelah)
Körzethívószám	05371
Rendszám	GF
Testvérvárosok	Lista Xánthi; Gardelegen; Korsun-Shevchenkivskyi; Dumfries; Hallsberg község;
	Népesség
Teljes népesség	42 993 fő (2021. dec. 31.)
Népsűrűség	396 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	53 m
Terület	104,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Gifhorn Pozíció Németország térképén
	é. sz. 52° 29′ 19″, k. h. 10° 32′ 47″Koordináták: é. sz. 52° 29′ 19″, k. h. 10° 32′ 47″
	Gifhorn Pozíció Alsó-Szászország térképén
	Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
	Gifhorn weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gifhorn témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Gifhorn, város és önálló község Németországban, Alsó-Szászország keleti részén, mintegy 41.000 lakossal.

Fekvése[szerkesztés]

A város Hannover, Braunschweig és Wolfsburg között, Braunschweigtől mintegy 20 kilométerre északra, a Braunschweig-Nord autópálya csomópontnál (A2 / A391), és Wolfsburgtól mintegy 15 kilométerrel nyugatra, az Aller és az Ise folyók találkozásánál, a Lüneburger Heide déli részén fekvő település.

Története[szerkesztés]

Gifhorn térképe a 18. századból

Városháza

Gifhorn városát 1196-ban a braunschweigi Alapítvány Szent Cyriacus árulistáján említették először, de sokkal régebbi keletkezésű, azt az itt előkerült 896-ból származó leletek is bizonyítják. Eredetileg Gifhorn egy nagy mocsaras területre épült kis település volt a két folyó (Aller és Ise) kereszteződésénél.

A városka a 14. században indult virágzásnak, elsősorban a településen áthaladó nagy forgalmú kereskedelmi utaknak köszönhetően.

A Hanza-időszakban kézműves műhelyek alakultak: a már kialakult gazdálkodó közösségek; molnárok, pékek, halászok, hentesek, cipészek, szabók és kovácsok, kádárok, fazekasok, tímárok, szíjgyártók, kalapos és sörfőzők stb voltak. A gazdasági fellendülést 1275-ben a piaci jog odaítélése jelentette.

1332-ben már mint „oppidum” (erődített település) volt említve, 1364-ben pedig már városi jogait is említették.

A harmincéves, és hétéves háború, a napóleoni hadjáratok, ezen kívül a sorozatos tűzvészek pusztításai nagy károkat okoztak a településen, ennek következtében sok ház nem is épült újjá ugyanazon a helyszínen.

Gazdaság[szerkesztés]

Gifhorn iparosítása a környező földeken a nagyszabású tőzegkitermeléssel kezdődött. A nyersanyag feldolgozást a Torfpressfabrik és eredetileg egy mechanikus gyapjú malom, két cukorgyár és egy téglagyár végezte, de ez nem volt hosszú életű.

1873-ban egy üveggyár és 1890-ben egy konzervgyár, 1960-ig és 1973-ban foglalkozott termeléssel. 1890-ben fejeződött be a vasútépítés.

Nevezetességek[szerkesztés]

Várkastély - A 16. századból maradt fenn, amely 1539-1559 között Franz von Braunschweig-Luneburg herceg rezidenciájául szolgált. A várkastélyban helytörténeti múzeum található.
St. Nicolai templom - 1734-1744-ben épült. A barokk stílusú épület a Cavalier House és a régi városháza közvetlen közelében található.
Favázas lakóépületek a Hauptstrassen
Heid-tó (Heidsee) - a város közelében fekszik.