Ugrás a tartalomhoz

Giardia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giardia
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Törzs: Metamonada
Rend: Diplomonadida
Család: Hexamitidae
Nemzetség: Giardia
Künstler 1882[1]
Szinonimák

Lamblia R. Blanchard, 1888[2]

Kládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Giardia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Giardia témájú kategóriát.

A Giardia a Metamonada anaerob ostorosokból, többek közt humán parazitákból álló nemzetsége. A gerincesek szervezetén belül a vékonybélben élnek fajai, giardiasist okozva. Életciklusa 2 magvú mozgó trofozoita és fertőző, lassú anyagcseréjű, környezeti változásoknak ellenálló 4 magvú ciszta közt váltakozik. A ciszták ürülékkel, fertőzött vízzel vagy táplálékkal adódhatnak át gazdák közt. Először Antonie van Leeuwenhoek holland tudós figyelte meg 1681-ben fénymikroszkóppal.[3] Névadója Alfred Mathieu Giard francia zoológus.[4]

Jellemzők

[szerkesztés]

Trofozoitái 12–15 μm hosszúak, 5–9 μm szélesek, és hossztengely mentén kettészelt körte alakúak. Más Diplomonadida-fajokhoz hasonlóan 2 transzkripciósan működő sejtmagja van azonos számú jól elkülönülő kromoszómával és a sejtosztódással szinkronban történő osztódással. Sejtváza egy központi testből, 4 ostorpárból (anterior, ventralis, posterior, caudalis) és rögzítőlemezből áll.[5] Nincs mitokondriuma és Golgi-készüléke, helyettük endomembrán-vezikulum rendszere és mitoszómái vannak.[6][7][8][9] Ezek a vas-kén fehérjék érésében szerepet játszanak, az ATP-szintézisben nem.[10] Ventrális rögzítőlemezét a gazda bélepitéliumához való rögzülésre használja.[11] A trofozoiták kettéhasadással osztódnak a vékonybélben, és a vastagbélbe haladva cisztát képeznek.

A ciszta önálló mozgásra nem képes ovális, erős sejt, 8–12 μm hosszú, 7–10 μm széles. Fala mintegy 0,4 μm vastag, és 3 cisztafalfehérje (CWP1–3) és N-acetilgalaktózamin alkotja. 4 tetraploid magja és a többi sejtszervecske található benne, egyesek felbontva.[5] A cisztamagok egymással érintkeznek, és örökítőanyaguk legalább egyes fajokban cserélődhet (diplomixis). A ciszta bevitele utáni megszűntekor egy ciszta 4 élő parazitát szabadít fel.[12]

Rendszertan

[szerkesztés]

A G. duodenalis fajkomplexum.[13] 8 morfológiailag hasonló, genetikailag elkülönülő, betűvel jelölt (A–H) fő kládját azonosították genomszekvenálással.[13] Mindegyik fő klád több kisebb kládot (alfaj vagy genotípus) tartalmaz. Gazdaspecificitásaik különbözők: az A és B kládok emberben és sok más gerincesben megtalálhatók, a C és D kutyafélékben élnek, az E patásokban, a G rágcsálókban, a H úszólábúakban.[14]

Az A klád 3 csoportra (AI–AIII) osztható genetikai és biológiai különbségek alapján. Az AI erősen homogén, csekély szekvenciakülönbséggel (mintegy 300 SNP) és allél-heterozigozitással. Elsősorban állatokban található, és zoonózist okoz. Az AII ezzel szemben főleg emberben fordul elő, szekvenciakülönbségei jelentősek (mintegy 30 000 SNP), és magas heterozigozitást mutat.[15] Hasonló felosztás jellemző a B kládra, ahol a BIII és BIV genotípusok a gazdatartomány és a genetikai különbségek alapján különülnek el.[16] A többi klád belső rendszertana ismeretlen.

Filogenetika

[szerkesztés]

Korán kialakult eukarióta nemzetség.[17] Ezt számos jellemző alátámasztja: ilyenek a mitokondriumok és más sejtszervecskék hiánya, a primitív anyagcsereutak és a filogenetikai helyzet.[18]

Genom

[szerkesztés]

A Giardia AI genotípusának WB izolátuma volt a Diplomonadida első szekvenált kládja. Mintegy 12 Mbp hosszú genomja kompakt, alapvető sejtszerkezetei és anyagcseréje egyszerűsödtek. Mintegy 5000 génje van.[19] A B klád klinikai és az E klád sertésből vett izolátumait is szekvenálták,[20] ez alapján utóbbi az A kládnak közelebbi rokona, mint a B-nek. Számos kromoszómaátrendeződés található a kládok közt.

Más Giardia-izolátumok és más Diplomonadida-fajok (Spironucleus, Hexamita spp.) teljes genomját is szekvenálták.[21] Több adatbázisban elérhetők e genomok.

Fertőzés

[szerkesztés]
Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel egy Giardia-fertőzött mongol futóegér vékonybeléről. A mucosát szinte teljesen lefedik a hozzá tapadt trofozoiták.

A Giardia a fertőzött állatok emésztőrendszerében él, a fertőzés szennyezett étellel, talajjal vagy vízzel történő érintkezéskor történik.[22]

Tünetei 3–25 nappal a fertőzés után jelentkeznek, és köztük lehet például enyhe vagy súlyos zsíros diarrhoea, puffadás, gyomor- vagy hasi görcsök, gyomorbántalmak és nausea. Az ezek miatti dehidratáció és tápanyagvesztés azonnali beavatkozást igényelhet. Leggyakoribb az enyhe, kezelés nélkül 2–6 hétig tartó fertőzés, de előfordulnak hosszabb vagy súlyosabb fertőzések is. Lehetséges a parazitával együtt élni a tünetek enyhülése esetén, de a fertőzött gazda hordozó maradhat, így másoknak átadhatja a parazitát. A tinidazol- vagy metronidazoltartalmú gyógyszerek csökkentik a tüneteket és a gyógyulási időt. Albendazol is használatos, mely féregirtó is, így többszörös fertőzés esetén is használható, ahol általános féregirtó szükséges. A giardiasis a vékonybél mikrovillusai atrófiáját és lapulását okozza, malabsorptiót okozva. Az emésztőrendszerből való távozás után fennmaradhat laktózintolerancia.[23]

Prevalencia

[szerkesztés]

Prevalenciája különböző tényezőktől függ: egyes fejlett országokban mintegy 2%, míg más, ázsiai, afrikai vagy latin-amerikai országokban 20–40% közt van. Egyes betegekben a giardiasis teljesen tünetmentes, így sok eset becslésen alapul.[24] A diagnózis használható az esetek azonosítására, így számolására is. A tudás és az általános viselkedési minták hiánya miatt a legtöbb fertőzés 5 éven aluli gyermekekben jelentkezik.[25]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Künstler, J. (1882). „Sur cinq protozoaires parasites nouveaux”. C. R. Acad. Sci. Paris 95, 347–349. o. 
  2. ↑ Blanchard, R. (1888). „Remarques sur le megastome intestinal”. Bull. Soc. Zool. Fr. 30, 18–19. o. 
  3. ↑ Erlandsen SL, Meyer EA. Giardia and Giardiasis: Biology, Pathogenesis, and Epidemiology. Springer, 131–. o. (1984. március 1.). ISBN 978-0-306-41539-5 
  4. ↑ Adam RD (2001. július 1.). „Biology of Giardia lamblia”. Clin Microbiol Rev 14 (3), 447–475. o. DOI:10.1128/CMR.14.3.447-475.2001. PMID 11432808. PMC 88984. 
  5. ↑ a b Ankarklev J, Jerlström-Hultqvist J, Ringqvist E, Troell K, Svärd SG (2010. június 1.). „Behind the smile: cell biology and disease mechanisms of Giardia species” (angol nyelven). Nature Reviews Microbiology 8 (6), 413–422. o. DOI:10.1038/nrmicro2317. ISSN 1740-1534. PMID 20400969. 
  6. ↑ Tovar J, León-Avila G, Sánchez L, Sutak R, Tachezy J, van der Giezen M, Hernández M, Müller M, Lucocq J (2003). „Mitochondrial remnant organelles of Giardia function in iron-sulphur protein maturation”. Nature 426 (6963), 172–176. o. DOI:10.1038/nature01945. PMID 14614504. 
  7. ↑ Anna Karnkowska (2016. május 1.). „A Eukaryote without a Mitochondrial Organelle”. Current Biology 26 (10), 1274–1284. o. DOI:10.1016/j.cub.2016.03.053. PMID 27185558. 
  8. ↑ Soltys BJ, Falah M, Gupta RS (1996. július 1.). „Identification of endoplasmic reticulum in the primitive eukaryote Giardia lamblia using cryoelectron microscopy and antibody to Bip”. J. Cell Sci. 109 (Pt 7), 1909–17. o. DOI:10.1242/jcs.109.7.1909. PMID 8832413. 
  9. ↑ (2005. augusztus 1.) „Giardia mitosomes and trichomonad hydrogenosomes share a common mode of protein targeting”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 102 (31), 10924–10929. o. DOI:10.1073/pnas.0500349102. PMID 16040811. PMC 1182405. 
  10. ↑ Tovar J, etal (2003). „Mitochondrial remnant organelles of Giardia function in iron-sulphur protein maturation”. Nature 426 (6963), 172–176. o. DOI:10.1038/nature01945. PMID 14614504. 
  11. ↑ Cepicka, Ivan: Fornicata. Tree of Life Web Project , 2008. szeptember 1.
  12. ↑ Weedall GD, Hall N (2015. február 1.). „Sexual reproduction and genetic exchange in parasitic protists” (angol nyelven). Parasitology 142 (S1), S120–S127. o. DOI:10.1017/S0031182014001693. ISSN 0031-1820. PMID 25529755. PMC 4413856. 
  13. ↑ a b Cacciò SM, Lalle M, Svärd SG (2018. december 1.). „Host specificity in the Giardia duodenalis species complex” (angol nyelven). Infection, Genetics and Evolution 66, 335–345. o. DOI:10.1016/j.meegid.2017.12.001. PMID 29225147. 
  14. ↑ Rojas-López L, Marques RC, Svärd SG (2022. július 1.). „Giardia duodenalis” (angol nyelven). Trends in Parasitology 38 (7), 605–606. o. DOI:10.1016/j.pt.2022.01.001. PMID 35074260. 
  15. ↑ Adam, Rodney D. (2021. december 15.). „Giardia duodenalis: Biology and Pathogenesis” (angol nyelven). Clinical Microbiology Reviews 34 (4), e0002419. o. DOI:10.1128/CMR.00024-19. ISSN 0893-8512. PMID 34378955. PMC 8404698. 
  16. ↑ (2024) „Assemblages and Subassemblages of Giardia duodenalis in Rural Western, Kenya: Association with Sources, Signs, and Symptoms” (angol nyelven). Journal of Parasitology Research 2024 (1), 1180217. o. DOI:10.1155/2024/1180217. ISSN 2090-0031. PMID 38348444. PMC 10861282. 
  17. ↑ (1989. január 6.) „Phylogenetic Meaning of the Kingdom Concept: an Unusual Ribosomal RNA from Giardia lamblia” (angol nyelven). Science 243 (4887), 75–77. o. DOI:10.1126/science.2911720. ISSN 0036-8075. PMID 2911720. 
  18. ↑ (2017. augusztus 25.) „Giardia's primitive GPL biosynthesis pathways with parasitic adaptation 'patches': implications for Giardia's evolutionary history and for finding targets against Giardiasis” (angol nyelven). Scientific Reports 7 (1), 9507. o. DOI:10.1038/s41598-017-10054-1. ISSN 2045-2322. PMID 28842650. PMC 5573378. 
  19. ↑ Xu F, Jex A, Svärd SG (2020. február 4.). „A chromosome-scale reference genome for Giardia intestinalis WB” (angol nyelven). Scientific Data 7 (1), 38. o. DOI:10.1038/s41597-020-0377-y. ISSN 2052-4463. PMID 32019935. PMC 7000408. 
  20. ↑ Jerlström-Hultqvist J, Ankarklev J, Svärd SG (2010). „Is human giardiasis caused by two different Giardia species?”. Gut Microbes 1 (6), 379–382. o. DOI:10.4161/gmic.1.6.13608. PMID 21468219. PMC 3056102. 
  21. ↑ Andersson, JO. The Genome of Giardia and Other Diplomonads, Anaerobic Parasitic Protozoa: Genomics and Molecular Biology. Caister Academic Press (2010). ISBN 978-1-904455-61-5 
  22. ↑ Filice, F. P. (1952). „Studies on the cytology and life history of a Giardia from the laboratory rat”. U. C. Publications in Zoology, Berkeley CA 5sex7 (2), Kiadó: University of California Press. 
  23. ↑ LaCour 2003
  24. ↑ (2004) „Meta-analysis in assessment of the prevalence and annual incidence of Giardia spp. and Cryptosporidium spp. infections in humans in the Nordic countries”. Int J Parasitol 34 (12), 1337–1346. o. DOI:10.1016/j.ijpara.2004.08.009. PMID 15542094. 
  25. ↑ (2006) „Giardia and Cryptosporidium join the "Neglected Diseases Initiative"”. Trends Parasitol 22 (5), 160–167. o. DOI:10.1016/j.pt.2006.02.015. PMID 16545611. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Giardia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Giardia&oldid=28190378”