Gevorg Emin
| Gevorg Emin | |
 | |
| Született | Կառլեն Մուրադյան 1919. szeptember 30.[1][2][3][4] Astarak[3][4] |
| Elhunyt | 1998. június 11. (78 évesen)[1][2] Jereván |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Artashes Emin |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | főszerkesztő |
| Iskolái | National Polytechnic University of Armenia (–1940) |
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Grave of Gevorg Emin |
.png) | |
| Gevorg Emin aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gevorg Emin témájú médiaállományokat. | |
Gevorg Emin (örményül: Գևորգ Էմին; Astarak, 1919. szeptember 30. – 1998. június 11.) örmény költő, esszéista és műfordító.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Emin egy tanár fiaként született Astarak városában. 1927-ben a családja Jerevánba, az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába költözött. 1936-ban fejezte be a középiskolai tanulmányait, 1940-ben a helyi Nemzeti Politechnikai Egyetemen vízépítő mérnökként végzett. Az iskolai évek után vízierőművek építésénél dolgozott.
A költői gyökerei mélyen beágyazódtak annak az országnak a kultúrájába és vadregényes tájaiba, ahol felnőtt. Ehhez járult még a modern költészet, különösen a francia szimbolista költők széleskörű ismerete, valamint a költészet erejébe vetett tartós hite.
1941 és 1945 között a második világháborúban harcolt, ahol megsebesült. A verseiben nem tett konkrét utalást saját háborús tapasztalataira, de gyakran utalt az örmény népirtásra.
A műveit örményről számos nyelvre lefordították világszerte. Jevgenyij Jevtusenko Emin művei megismerésekor azonnal barátsággal üdvözölte művésztársát.
A költői munkásságáért 1951-ben Sztálin-díjat, 1976-ban pedig a Szovjetunió Állami Díját kapta. 1972-ben az Egyesült Államokban járt Jevtusenkóval együtt, ahol versfelolvasásokat tartottak. Amerikai tapasztalatai tükröződtek néhány későbbi költeményében.
Első felesége a híres örmény költő, Vahan Terian lánya volt. Neje halála után feleségül vette Armenouhi Hampariant. Három fiuk született.
Emin műfordítói tevékenysége is jelentős volt: különösen nagyra becsülik a lengyel költők műveinek fordításaiért, Adam Mickiewicztől a kortárs költőig, Tadeusz Różewiczig. Lengyelország függetlenségéért és nemzeti identitásáért vívott hosszú harcát látva Emin párhuzamot talált Örményországgal kapcsolatban, és üdvözölte „a lengyel nép büszke lelkületét, fanatikus ragaszkodását a földhöz, a nyelvhez, az irodalomhoz és a hagyományokhoz”.
Testvére Vazgen Muradian örmény-amerikai zeneszerző volt.
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szobra Jerevánban
Síremléke az astaraki Vörös-templom udvarán
Emléktáblája Jerevánban
Örmény bélyegen (2019)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2022. május 4.
- 1 2 Örmény szovjet enciklopédia
- 1 2 Armenian Concise Encyclopedia
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gevorg Emin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Эмин Геворк (Emin Gevork) Nagy Szovjet Enciklopédia (oroszul)
- Gevorg Emin (1918-1998) Centro Studi e Ricerche di Orientalistica [Hozzáférés: 2021-04-04] (olaszul)
