Ratkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gerlicepuszta szócikkből átirányítva)
Ratkó (Ratková)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1413
Polgármester Ján Bobrovský
Irányítószám 982 65
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 533 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 289 m
Terület 12,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ratkó (Szlovákia)
Ratkó
Ratkó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 05′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 05′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Nem összetévesztendő a szintén szlovákiai Vágratkó (Ratkovo) községgel.

Ratkó (szlovákul Ratková) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. 2011-ben 533 lakosából 384 szlovák és 66 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 16 km-re délre a Turóc partján fekszik, Gömörrépás és Veres tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

1413-ban "Rathko" néven említik először, de már a 13. század közepén keletkezett. 1427-ben az adóösszeírásban "Rathkow" alakban szerepel, akkor 21 portáig adózott. A 15. században gyorsan fejlődött a kézművesség és kereskedelem. Lakói híres tímárok voltak, áruikkal az egész országot bejárták. Területén a Turócon több szűrkalló és malom állt. Határában vastermelés folyt, 3 kemence és 4 vashámor működött a területén. A török támadások idején mintegy 40 évig a töröknek adózott. 1800-ban 310 kézműves mester és 116 inas dolgozott a településen, termékeikkel az egyész környéket ellátták. 1827-ben az egész település leégett. 1828-ban 160 házában 1346 lakos élt. 1837-ben 1615 lakos élt itt.

Vályi András szerint "RATKÓ. Ratkova. Nagy, és népes tót Mezőváros Gömör Vármegyében, földes Urai Gr. Koháry, Dráskóczy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, határbéli földgye hegyes, de meglehetős termékenységű, legelője tsekély, fája szűken van, piatza helyben, vásári jövedelme is van, második osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Ratkó, Radkova, tót m. v., Gömör vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz nyugot-délre 4 1/2 mfdnyire: 6 kath., 1609 evang. lak. A város egy fő- és több mellék utczákból áll. A fő utczát diszesiti az evang. két tornyú igen régi templom. Van itt evang. parochia; több liszt- és kallómalom a Thurócz vizén; 104 timár és cserző varga, kik hires bőröket készitnek; közel 150 durva posztó- és gubacsináló; és sok más kézmüves, kik kézműveiket messze földre elhordják. Határa kicsiny és közép termékenységü. F. u. több közbirtokosok." [3]

A 19. század második felétől 1919-ig város és közigazgatási járási székhely volt. 1910-ben 797 lakosából 609 szlovák és 139 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásának székhelye volt.

A hozzá tartozó Répás a 13. század végén keletkezett, 1247-ben említik először. A 15. században a Zsoldos és Darvas családok birtoka volt, később több nemesi családé. A 18. században itt is fejlődött a kézművesség, határában vastermelés folyt. 1828-ban 53 házában 451 lakos élt, akik főként bányászattal, vastermeléssel foglalkoztak. 1963-ban csatolták Ratkóhoz.

2001-ben 493 lakosából 410 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1840-ben Bachát Dániel evangélikus püspök, író, költő, műfordító, a Kisfaludy Társaság levelező tagja, Petőfi Sándor és Arany János műveinek szlovák nyelvre fordítója.

A településhez tartozik Gerlicepuszta is: egy 1904-es nyaralása alkalmából itt ismerte fel Bartók Béla a parasztzene és a népies műdal közötti különbséget.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]