Gerő János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gerő János
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1927. január 5.
Berettyóújfalu, magyar 1919-1946
Elhunyt 2004. szeptember 29. (77 évesen)
Nemzetiség magyar
Szülei Gerő János
Nagy Róza
Házastársa Kecskés Terézia
Gyermekei Gerő Terézia (1950-)
Gerő János (1953-)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) elbeszélések, regények
Első műve Viharban született (elbeszélés, 1954)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1971)
SZOT-díj (1973)
Pro Literatura-díj (1999)

Gerő János (Berettyóújfalu, 1927. január 5.2004. szeptember 29.) József Attila-díjas (1971) magyar író, újságíró, szerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Gerő János Berettyóújfaluban született 1927. január 5-én Gerő János és Nagy Róza gyermekeként.

1947-től pártfunkcionárius volt. 1947–48-ban a Népi Ifjúsági Szövetség titkára volt. 1948–49-ben az Egységes Parasztifjúságnál Szövetségének Bihar megyei titkára volt. 1949–50-ben a Nemzeti Parasztpárt Veszprém megyei titkára volt. 1951–52-ben a Mokép Pest megyei kirendeltségvezetője volt. 1952-től publikált novellákat. 1952-1954 között a Kulturális Kapcsolatok Intézetének irodalmi referense volt. 1954-ben kezdett újságírással foglalkozni. 1954–1957 között a Szabad Ifjúság, 1957–58-ban az Ország-Világ, 1958-tól pedig a Falusi Vasárnap munkatársa volt. 1959–1966 között az Ifjúkommunista, 1966–1968 között az Ifjúsági Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1968-1987 között a Népszava kulturális rovatvezetője volt. 1987-ben nyugdíjba vonult. 1992-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja volt.

2004. szeptember 29-én hunyt el.

Magánélete[szerkesztés]

1949-ben feleségül vette Kecskés Teréziát. Két gyermekük született; Terézia (1950) és János (1953).

Művei[szerkesztés]

  • Viharban született (elbeszélések, 1954)
  • A partizán (elbeszélés, 1957)
  • Szerencse nélkül (elbeszélés, 1958)
  • A Kék Sirályok (ifjúsági regény, 1960)
  • Hét találkozás (elbeszélés, 1961)
  • Fekete föld (elbeszélés, 1962)
  • Útlevél a másvilágra (regény, 1965)
  • A Duna foglyai (regény, 1968)
  • Tiltott utakon (regény, 1968)
  • A megtizedelt osztály (kisregény, 1970)
  • Tévedni emberi dolog (kisregény, 1972)
  • Az útnak nincs vége (regény, 1972)
  • Kopog a tető (kisregény, elbeszélés, 1974)
  • Előre megfontolt szándékkal (kisregény, 1976)
  • Öt szomszéd és a többiek (elbeszélés, kisregény, 1979)
  • Az előkerült falu és egy nyomozás története (ifjúsági regény, 1979)
  • Vallomás a szülőföldről (regény, 1982)
  • Kopog a tető (regény, 1984)
  • Tankok és királyok (kisregény, 1985)
  • Fecskefészek (meseregény, 1986)
  • Kicsi Biri királysága (kisregény, elbeszélés, 1987)
  • Szőke nő fekete taxiban (regény, 1988)
  • Évezredek üzenete. Miért vagyunk magyarok? (1994)

Díjai[szerkesztés]

  • Rózsa Ferenc-díj (1967)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1981)
  • Szocialista Magyarországért (1986)
  • Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2002)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]