George Pal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Pal
Született Marczincsak György Pál
1908. február 1.[1][2][3][4][5]
Cegléd[6][7]
Elhunyt 1980. május 2. (72 évesen)[3][5][8][6][9]
Beverly Hills[6][7]
Állampolgársága
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
Iskolái Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1928, nem ismert, építészet)
Kitüntetései
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Életműdíj (1944)[10]
  • Winsor McCay Award (1975)[6]
  • Inkpot Award (1975)[11]
Halál okaszívinfarktus
Sírhelye Holy Cross Cemetery

A Wikimédia Commons tartalmaz George Pal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

George Pal (születési nevén Marczincsak György Pál;[12] (Cegléd, 1908. február 1.Beverly Hills, 1980. május 2.) magyar származású amerikai animátor, filmrendező és producer. Hírnevét elsősorban a fantasy és a science-fiction műfajába tartozó alkotásainak köszönheti.

Hét egymást követő évben is jelölték Oscar-díjra (a legjobb rajzfilmes rövid történetek kategóriában) 1942 és 1948 között, 1944-ben pedig tiszteletbeli Oscar-díjjal jutalmazták. Így Rózsa Miklós után ő lett a második legtöbb jelölést kapó, emigrációban élő magyar (William S. Darlinggel és Ernest Laszlóval közösen).

Fiatalkora és pályafutásának kezdete[szerkesztés]

Pal az Osztrák–Magyar Monarchiában, Cegléden született, édesapja idősebb Marczincsak György Pál, édesanyja Mária volt. Felsőoktatási végzettséget 20 évesen a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán szerzett. 1928 és 1931 között a budapesti Hunnia Filmgyárban forgatott.

23 évesen 1931-ben elvette Grandjean Erzsébetet („Zsókát”), és miután Berlinbe költözött, megalapította a Trickfilm-Studio GmbH Pal und Wittkét, melynek legnagyobb vevője 1931 és 1933 között az UFA Studios volt. Ezalatt szabadalmaztatta bábos filmanimációs módszerét, az úgynevezett Pal-Doll eljárást.

1933-ban Prágában dolgozott. 1934-ben reklámfilmet forgatott párizsi hotelszobájában, majd a Philips is meghívta, hogy készítsen további két rövid reklámfilmet. Eindhovenben kezdte el alkalmazni a Pal-Doll eljárást először egy régi hentesüzletből kialakított stúdióban, majd egy villastúdióban, a Suny Home-ban.

A nácik hatalomra kerülését követően elhagyta Németországot.

1939 előtt öt filmet forgatott a brit Horlicks Malted Milk számára. Az év decemberében, 32 évesen elhagyta Európát, és az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt először a Paramount Pictures részére kezdett el dolgozni. Ekkoriban barátja, Walter Lantz segített neki amerikai állampolgárságot szerezni.

Animátorként az 1940-es években készítette a Puppetoons sorozatot, amellyel 1943-ban kiérdemelte a tiszteletbeli Oscar-díjat, mivel „fejlesztette a történetmesélési eljárásokat és az ezzel kapcsolatos technikákat.” Ezután Pal az Isten küldte, mókus hozta (The Great Rupert) című 1950-es filmmel átváltott az élőszereplős filmekre.

Hírnevét elsősorban az 1950-es években forgatott sci-fi és fantasy filmjeinek köszönheti, mint például a Világok összeütközése (When Worlds Collide),[13] ezen kívül négy olyan híres film is a nevéhez fűződik, melyet Byron Haskin rendezővel együtt alkotott, s ezek közé tartozik a Világok háborúja (The War of the Worlds) (1953). Ő maga rendezte a Hüvelyk Matyi (Tom Thumb) (1958), a Az időgép (The Time Machine) (1960) és az Igaz mese a Grimm testvérekről (The Wonderful World of the Brothers Grimm) (1962) filmeket.

Halála[szerkesztés]

1980-ban, 72 évesen szívinfarktusban halt meg, és Culver Cityben a Szent Kereszt Temetőben temették el. Utolsó, The Voyage of the Berg című filmje soha nem készült el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b c d Who's Who in Animated Cartoon (2006 Applause Theatre & Cinema Books ed.), Pal, George (nee György Pál Marczincsak
  7. a b Animation: A World History: Volume I: Foundations - The Golden Age (2016 Taylor & Francis ed.), 166
  8. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Animation: A World History: Volume I: Foundations - The Golden Age (2016 Taylor & Francis ed.), 167
  11. https://www.comic-con.org/awards/inkpot, 2021. július 28.
  12. Historical Development. University for the Creative Arts. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 12.)
  13. The New York Times

További információk[szerkesztés]