George Pal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
George Pal
George Pal (1979).jpg
Született Marczincsak György Pál
1908. február 1.[1][2][3][4][5][6][7][8]
Cegléd[7]
Elhunyt 1980. május 2. (72 évesen)[3][5][6][7][8]
Beverly Hills[7]
Állampolgársága
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
Iskolái Magyar Képzőművészeti Egyetem (–1928, nem ismert, Budapest Academy, építészet)
Kitüntetései
  • Inkpot Award
  • Winsor McCay Award (1975)[7]
Halál okaszívinfarktus
Sírhely Holy Cross Cemetery

A Wikimédia Commons tartalmaz George Pal témájú médiaállományokat.

George Pal (születési nevén Marczincsak György Pál;[9] (Cegléd, 1908. február 1.Beverly Hills, 1980. május 2.) magyar származású amerikai animátor, filmrendező és producer. Hírnevét elsősorban a fantasy és a science-fiction műfajába tartozó alkotásainak köszönheti. Amerikai állampolgárságot azután szerzett, miután Európából emigrált.

Hét egymást követő évben is jelölték Oscar-díjra (a legjobb rajzfilmes rövid történetek kategóriában) 1942 és 1948 között, 1944-ben pedig tiszteletbeli Oscar-díjjal jutalmazták. Így Rózsa Miklós után ő lett a második legtöbb jelölést kapó, emigrációban élő magyar (William S. Darlinggel és Ernest Laszlóval közösen).

Fiatal kora és pályafutásának kezdete[szerkesztés]

Pal az Osztrák–Magyar Monarchiában, Cegléden született, édesapja idősebb Marczincsak György Pál édesanyja Mária volt. Felsőoktatási végzettséget 20 évesen a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett. 1928 és 1931 között a budapesti Hunnia Filmeknél forgatott.

23 évesen 1931-ben elvette Grandjean Erzsébetet („Zsókát”), és miután Berlinbe költözött, megalapította a Trickfilm-Studio GmbH Pal und Wittkét, melynek legnagyobb vevője 1931 és 1933 között az UFA Studios volt. Ezalatt szabadalmaztatta bábos filmanimációs módszerét, az úgynevezett Pal-Doll eljárást.

1933-ban Prágában dolgozott. 1934-ben reklámfilmet forgatott párizsi hotelszobájában, majd a Philips is meghívta, hogy készítsen további két rövid reklámfilmet. Eindhovenben kezdte el alkalmazni a Pal-Doll eljárást először egy régi hentesüzletből kialakított stúdióban, majd egy villastúdióban, a Suny Home-ban.

A nácik hatalomra kerülését követően elhagyta Németországot.

1939 előtt öt filmet forgatott a brit Horlicks Malted Milk számára. Az év decemberében, 32 évesen elhagyta Európát, és az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt először a Paramount Pictures részére kezdett el dolgozni. Ekkoriban barátja, Walter Lantz segített neki amerikai állampolgárságot szerezni.

Animátorként az 1940-es években készítette a Puppetoons sorozatot, amellyel 1943-ban kiérdemelte a tiszteletbeli Oscar-díjat, mivel „fejlesztette a történetmesélési eljárásokat és az ezzel kapcsolatos technikákat.” Ezután Pal a The Great Rupert című 1950-es filmmel átváltott az élőszereplős filmekre.

Hírnevét elsősorban az 1950-es években forgatott sci-fi és fantasy filmjeinek köszönheti, mint például a When Worlds Collide,[10] ezen kívül négy olyan híresebb film is a nevéhez fűződik, melyet Byron Haskin rendezővel együtt alkotott, s ezek közé tartozik a The War of the Worlds (1953). Ő maga rendezte a Tom Thumb (1958), a The Time Machine (1960), és a The Wonderful World of the Brothers Grimm (1962) filmeket.

Halála[szerkesztés]

1980-ban, 72 évesen szívinfarktusban halt meg, és Culver Cityben a Szent Kereszt Temetőben temették el. Utolsó, The Voyage of the Berg című filmje soha nem készült el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b c d e Who's Who in Animated Cartoon (2006 Applause Theatre & Cinema Books ed.), Pal, George (nee György Pál Marczincsak
  8. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Historical Development. University for the Creative Arts. (Hozzáférés: 2010. július 12.)
  10. The New York Times